Novemberben, a főváros születésének 150. évfordulójára jelenik meg a Budapest-nagyregény, amelyben híres íróink írnak egy-egy kerületről. A nem mindennapi irodalmi vállalkozás szerkesztője Tasnádi István drámaíró, dramaturg, akivel a nagyregény melankóliájáról és a dobozba zárt tévésorozatáról is beszélgetett a Magyar Hang. Lapszemle.

A teljes riport a Magyar Hangban olvasható.
Magyar Hang 2023.09.29 – 26. oldal

A 23 kerület irodalmi újrateremtésére 23 kortárs írót kértek fel: Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Závada Péter dolgozza fel a főváros múltját és jelenét.

„Nem úgy készült a kötet, hogy az első szerző megírta a saját részét, majd továbbadta a stafétát a következőnek. Ez kellően változatossá tette a regényt ahhoz, hogy mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő megszólalást” – mesélte Tasnádi István.

Az alkotót színpadi szerzőként sok más mellett a Krétakörrel közösen létrehozott előadásokból ismerhetjük, forgatókönyvírói munkái között pedig mozifilmet éppúgy találunk – Made in Hungária, Nyugati nyaralás -, mint rádiójáték-sorozatot (Időfutár) és tévésorozatot (Aranyélet, A nagy fehér főnök). A sorozatgyártás mikéntjéről és a hatalmasra nőtt iparág helyzetéről is megkérdezték a szerzőt.

„Tíz éve azt mondhattuk, hogy van az HBO, és van néhány kihívója, öt éve berobbant a Netflix, és egyeduralomra tört, mára azonban annyi platform jelent meg, hogy szinte átláthatatlanná vált a piac. Elképesztő verseny folyik a közönség figyelméért, ami nem mindig a legjobbat hozza ki a tartalomfejlesztőkből. Alábbhagyott a kísérletezőkedv, a szolgáltatók a profitmaximalizálásra törekszenek, ami szükségszerű színvonalcsökkenéssel jár. Képtelenség teljes képet alkotni a sorozatpiacról, de igyekszem belenézni minden sikeres produkcióba, és ezek sajnos, néhány üdítő kivételtől eltekintve, nagyon egy kaptafára készülnek. A streaming pedig hatással van a televízióra is: a kereskedelmi csatornák számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a közönség tévét már elsősorban az élő műsorokért néz, ezért főként valóságshow-kat, túlélő műsorokat és különféle zenei show-műsorokat gyártanak” – fejtette ki Tasnádi.

A járvány miatt bezárt színházak inspirálták az Öltöző című sorozatot, amelyet az Orlai Produkciós Iroda és a Színház Tv közreműködésével készítettek el: „Hátulról mutatjuk meg a színház világát. (…) Tíz epizódot leforgattunk, de mire az első két részt összevágtuk, véget ért a járvány, újraindult a színházi élet, az Öltöző pedig dobozban maradt. Remek színészekkel dolgoztunk együtt, mint például Járó Zsuzsa, Péter Kata, Ötvös András, Mészáros Máté, Schruff Milán, de Scherer Péter és Nagy Ervin is felbukkan egy-egy epizódban. Hihetetlenül jó hangulatban zajlott a forgatás, ami meg is látszik a végeredményen – eddig mégsem kellett senkinek.”

A politika nemcsak a televízióra, az irodalomra is hatással van, és ez alól a Budapest-nagyregény sem kivétel:

„Már előre leírhatjuk a szalagcímeket, hogyan reagálnak majd a kötetre az egyik és a másik oldalon. Elég szomorú, de ez van. Egyik szerző sem játszott rá szándékosan a közéleti megosztottságra, de azt sem akartuk eltagadni, hogy a történetek a mai Magyarországon születtek. Érdekes, hogy bár a szerzők erről nem egyeztettek egymással, az írások mégis közös atmoszférát teremtenek, és ez a légkör nem feltétlenül szívderítő” – mondja Tasnádi István.

A teljes riport a Magyar Hangban olvasható.
Magyar Hang 2023.09.29 – 26. oldal