A „Dekameron 2023” című előadást 2023 tavaszán mutatta be a Budapest Bábszínház, a darab tíz kortárs szerző munkáját foglalja magába Szikszai Rémusz rendezésében. Az előadás keletkezéséről Tasnádi Istvánt, az egyik szerzőt kérdezte a Deszkavízió.

Tasnádi szerint a produkció most is rendkívül aktuális, példaként a Jászberényi Sándor által írt történetet említette, ami az ukrán háborúval foglalkozik. Azt is hozzátette, a színház felkérése arról szólt, hogy a történetek 10-15 perc terjedelműek legyenek – így született például musical vagy verses dráma is.

„A Dekameron születésének idején dúlt a pestis, ami elválasztotta egymástól a közösségeket, mi is el voltunk zárva a többiektől. Ez az újból visszatérő alaphelyzet adta az előadás ötletét” – mondta Tasnádi.

Az előadás abban is egyedülálló, hogy tíz különböző bábtechnikát alkalmaz, például bunrakut, marionettet és árnyjátékot. Tasnádi azt is hozzátette: amit íróként nem lehet elképzelni, azt a bábművészet magas színvonalon valósítja meg. Meglátása szerint az az igazi mágia, amikor az élettelen anyag úgy mozdul meg, hogy látjuk az érzéseit.

Az általa írt Numidák egy ókori görög történet újramesélése:

„Ezt a történetet Titus Liviusnál olvastam korábban, és már akkor egészen hátborzongatónak találtam azt a momentumot, hogy úgy döntöttek el egy határvitát, hogy mindkét sereg legjobb futója futni kezdett, majd ahol összeestek és eltemették őket, ott jelölték ki a határokat. A kegyetlen slusszpoén, hogy azóta ez a két ország egyáltalán nem létezik, tehát az önfeláldozás értelmetlen volt. Azt gondolom, hogy ezek a határviták és hatalmi viszályok teljesen irracionálisak, de akárhová nézünk a világban, most is ezt látjuk. Azt is meg akartam mutatni, hogy mindez egyidős az emberiséggel, hiszen már Titus Livius is egy évszázadokkal korábbi esetről számolt be, tehát mindez már akkor történelem volt, amikor ő leírta.”

A beszélgetésben szó esik a Tasnádi által jegyzett, Tengely Gábor által rendezett „Helló, Héraklész!” című előadásról is, amelyet 10 éves kortól ajánl a teátrum. A történet középpontjában Héraklész és ikertestvére, Iphiklész kapcsolata áll. Tasnádi szerint mindig is kihívás volt megszólítani a 10-14 éves korosztályt, de a megfelelő kreatív technikák és a radikális megközelítés segíthet abban, hogy lekössék a fiatal közönséget:

„Nem lehet finomkodni, gyakorlatilag az összes prekoncepciót, amivel a gyerek a színházba érkezik, az első öt percben ki kell nyírni. Rögtön az elején le kell döbbenteni őket, hogy azt mondják: „jé, ilyen is lehet egy előadás?”. Amikor megnéztem a Helló, Héraklész! díszletterveit, illetve Gábor elmondta, hogy a DJ élőben keveri a zenét a színpadon, lesz videójáték meg élő instasztori, feltettem a kérdést: nem lesz ez sok? De kiderült, hogy egyáltalán nem, mert ez kell ahhoz, hogy a kezdeti zsibongás 8-10 perc alatt teljesen megszűnjön és néma, elmélyült figyelem vegye át a helyét.”