„Te, szeretlek! Úgy fogunk énekelni, hogy megbolondulsz!” 

Alig tudjuk elkezdeni rendesen az interjút, mert a két művész egyfolytában viccel, ugratja egymást. A Szentendrei Teátrum szervezésében, Fischl Mónika idén már a harmadik szentendrei, karácsonyi koncertjére készül. Most Serbán Attilát invitálta vendégművésznek. Nemcsak kollégák, de réges-régi jóbarátok is, ami itt, a bisztró asztalánál is azonnal kiderült. És mi lesz ebből a színpadon! Meglátjuk december 22-én, a szentendrei könyvtár színháztermében, idén is mesevilág díszlettel, a Sturcz Szmollbend kíséretével.  

Mónika, karácsonyi díszben áll a portád? A hagyományod szerint november végétől fénylenek nálad a lámpafüzérek a szentendrei házadon.

Fischl Mónika: Még nem volt rá időm, de a hétvégén megcsinálom! Le vagyok maradva, mert szeptembertől nem volt megállásom. A múlt héten volt bemutatóm, amiben főszerepet játszom, december első felében pedig Erdélybe megyek egy turnéra. És itt van a kedvencem, a szentendrei koncert, arra is készülök. 

A szentendrei koncerten ismét bel canto énekelsz, crossover stílusban. Tavaly is hallottam az énekeden, hogy ez nem csak operai éneklés. Elmondod a laikusnak, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? 

F.M.:A bel canto szó szerint szép éneklést jelent. Ez egyfajta éneklési technika, melyet a XIX. század elején fejlesztettek ki olasz énekmesterek: a szabad, természetes, élettani hangképzés technikája, ami a tökéletes légzésre és a támasztechnikára épülve a fej rezonáns üregeit használja hangképzésre. A crossover pedig többféle stílust, műfajt ötvöző zenét jelent, jelen esetben a klasszikus hangképzést próbálom kicsit vegyíteni a pop, jazz világával. 

Attila, te is így fogsz énekelni?

Serbán Attila: Tavaly Bánk bánt énekeltem Kecskeméten, úgyhogy közel áll hozzám a bel canto, de most alapvetően popstílusban fogalmazom meg a dalokat. A zenekar is átdolgozza kicsit a számokat, és ettől, meg hogy két nagyon különböző hang fog megszólalni a duettekben lesz izgalmasan crossover ez a koncert. 

Mónika, miért Attilát hívtad meg idén vendégnek? 

F.M.: Tavaly is bepróbálkoztam nála, de nem ért rá. Egyetértettem a Teátrum javaslatával, hogy lehetőleg szentendrei művészt lássak vendégül a karácsonyi estemen. Attila három éve él a városban, tehát ennek a kritériumnak megfelel. De főleg annak felel meg, hogy régi barátom, hogy nagyon szeretem és becsülöm azért, amit létrehozott az életében. 

Ezen a ponton Attila barátilag megöleli Mónikát és azt mondja neki „Te, szeretlek! Úgy fogunk énekelni, hogy megbolondulsz!” Nevetnek, Mónika folytatja.  

F.M.: A ’90-es években ismertük meg egymást, akkoriban még táncos volt. Aztán később, mikor énekelni hallottam ledöbbentem, hogy Atyaúristen, ez az a fiú, aki mellettem táncolt az egyik gálán? Azóta hihetetlen nagyívű, példaértékű utat tett meg. 

Attila, nyilatkoztad, hogy kisfiúként felnéztél a Madách Színház épületére, és azt mondtad édesanyádnak, hogy te ott fogsz egyszer énekelni. Felnőttél, és megérkeztél Kárpátaljáról egy táskával Debrecenbe táncosnak, ezt követően Budapestre kerültél, tényleg a Madáchba, és főszerepekben, hatalmas sikerekben bizonyítottad tehetséged, tudásod. Énekelni, táncolni és játszani is magas színvonallal állsz ki egy szerepbe, ami nálunk kuriózum.

S. A.: Rengeteg munka van ebben az útban, amely során sokan segítettek: a családom, a barátaim, rendezők. Nem csupán egyedül hoztam létre a pályámat, hanem azok támogatásával, akik szeretnek, elismernek. A sikerek óriási büszkeséget adnak, de szeretek a földön járni. Megvalósult az az álmom is, hogy Szentendrén éljek, hiszen a feleségemnek a Dunakanyar az otthona, és három éve, mióta itt élünk a házunkban, az enyém is. Nekem rendkívül fontos a családi harmónia, hogy a sokszor kizsigerelő szakmámból olyan otthonba menjek haza, ahol várnak, szeretnek. És ahova karácsonyra érkezik a második gyerekünk, ami most az életünkben a legfontosabb állomás. Az én sztorim tényleg egy hollywoodi történet: 1997-ben az anyukám kölcsönkért húszezer forintot, hogy Magyarországra jöhessek, volt két pólóm, két nadrágom, és bekopogtattam a debreceni színházba. Majd jött az éneklés, Budapest, a nagy sikerek. Sokat kellett küzdenem, rengeteg munka van az elmúlt huszonöt évben, vannak nehezebb időszakok, de azt gondolom ettől még jobban tudom értékelni azt a rengeteg dolgot, amit elértem. Az egész pályám, és például az, hogy Mónival itt ülünk, és készülünk erre a csodás koncertre, mindez együtt egy áldás az életben. 

F. M.: A koncert nagyban köszönhető Lőrinczy Gyurinak, a Teátrum igazgatójának, aki szintén itt él. 

S. A.: Aki nem csak Móninak, de nekem is régi barátom, mentorom. Az ő személye mindig is nagyon komoly szerepet töltött be az életemben, rengeteget köszönhetek neki. Elmondok egy történetet, ami közel 25 éve történt. Már jóideje Magyarországon táncoltam – játszottam, és castingoltam az Evita produkcióba, a régi Rock Színház német turnéjára. Én még nem voltam magyar állampolgár, letelepedési és tartózkodási engedély kellett, melyeknek a feltétele egy bejelentett munkahely volt, amivel én még nem rendelkeztem. Gyuri volt annyira segítőkész, hogy azonnal felvett az akkori cégéhez munkatársnak, és így lett meg minden feltétel ahhoz, hogy később állampolgárságot kapjak. E nélkül az önzetlen gesztus nélkül talán nem úgy történtek volna a dolgok, ahogyan történtek. De, amikor az Operettbe adódott lehetőség egy szerepre, akkor is rögtön gondolt rám. Nagyon sok közös sikerben volt részünk, amiért mindig hálás leszek Neki.

F. M.: Nekem is mentorom volt Gyuri, 18 éves korom óta ismerjük egymást. Azóta mindig segít, figyel rám.

S. A.: Nagyon jól észreveszi a tehetségeket, nemzetközi gondolkodású, széles spektrumú menedzser-igazgató, akinek komoly „csápjai” vannak minden műfajban. Sok egyéb projektje mellett, ezért tudta létrehozni azt a rengeteg nemzetközi turnét is, amivel az Operett társulata bejárta a világot. Sokan köszönhetnek neki nagy sikereket a pályájukon.

Idén is ő lesz a házigazda?

F. M.: Igen, persze. 

És idén is vendéged lesz Lara lányod. Érdekes látni a zenei fejlődését évről-évre.

F. M.: Egy hónapja Toldy Máriához jár éneket tanulni, és az első óra után érezte a pozitív változást. Lara 15 éves, a kezdetektől nézte az előadásaimat, jött velünk a vendégjátékokra. 

Mit fogtok énekelni a szólókon, duettekben december 22-én, a HBPMK színháztermében? 

S. A.: Móni jó érzékkel autentikus karácsonyi-adventi slágerekből állította össze a dalok listáját. Nekem is van egy karácsonyi projektem, szóval ismerem a repertoárt. 

F. M.: Lesznek jazz standardek, spirituálék, vagyis a mindenki által imádott decemberi örökzöldek, mint többek közt a White Christmas, meg a Jinggle Bell Rock, a Téli álomséta. 

Lefényképezem őket a bisztróban, aztán kimegyünk a Dunapartra is fotózni. Egyfolytában nevetnek, csintalankodnak. Alig várom, hogy lássam őket együtt, a díszbe öltöztetett színpadon, alig várom azt a semmihez nem fogható, csodálatos hangulatot, ami Mónika ünnepvárós koncertjein szokott lenni.

Fischl Mónika karácsonyi koncertje december 22. péntek, 19h Szentendre Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár

Színlap, jegyek: https://szentendreiteatrum.jegy.hu/

WL