Bársony Bálint – Elek Norbert – Toót-Holló Tamás: Aranyhajú hármasok című darabját rendezi legközelebb Vidnyánszky Attila. A munka elkezdődött, a díszlettervező, Galambos Péter, a jelmeztervező Berzsenyi Krisztina. Az előadás szereplői között láthatjuk majd Berettyán Nándort, Horváth Lajos Ottót, Szilágyi Ágotát, Mészáros Martint, Barta Ágnest Martos Hangát, Rácz Józsefet, Szép Dománt, Szabó Sebestyén Lászlót, Tóth Augusztát, Ács Esztert.

A nagyszabású produkcióban most is a Nemzeti Színház művészeinek társa lesz a Nemzeti Táncegyüttes. A tánc ugyanolyan erős, mint a kimondott szöveg vagy a látvány – mondta Zsuráfszky Zoltán, aki most is együtt dolgozik majd feleségével Zs. Vincze Zsuzsával, a táncegyüttes szakmai vezetőjével.

A darab történetéről Vidnyánszky Attila rendező így beszélt: „A mese alaptörténete az, hogy a király feleségül veszi a legkisebb lányt. Három aranyhajú gyermek születik, de ekkor a király már nincs az udvarban, ugyanis csatázni ment. Az udvar gonoszai kicserélik a három aranyhajú gyereket három kopókölyökre. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút sorsára hagyják, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk. De mi a mából indulunk – a vaskorból. Minden színésznek mai figurája van, az „itt és most” -ban él. Ebből a szituációból kezdjük mesélni majd a történetet, és lépünk át a mese világába. Az aranykorra emlékezünk, aztán végig megyünk a magyar történelmen, Szent István, Mátyás király, Rákóczi, a reformkori ifjak és a világháborúk is felvillannak majd az előadásban.”

„Miért van az, hogy ha meghallgatom egy másik nép zenéjét, izgalmasnak, érdekesnek találom, de ha egy magyar népdalt hallok, azonnal borsódzni kezd a hátam? Miért indítanak el bennünk, magyarokban valamiféle lelkünk mélyére ható érzést, ha bizonyos képeket vagy rajzokat látunk? Kik vagyunk mi, magyarok? Miből rakódtunk össze? A darab ezeket a kérdéseket is boncolgatja” – mondta a Nemzeti Színház igazgatója az Origo beszámolója szerint.

Vidnyánszky Attila az Origónak úgy fogalmazott, hogy nagyon régen érintette meg ennyire egy szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. „Tele van hittel, reménnyel, meggyőződéssel, hogy valami ősi erő itt mozog, jelen van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb, tisztább, csillogóbb világ felé.”

Azt is hozzátette: A mű olyan témákat hoz a felszínre, amelyek minden itt élő magyar számára fontosak lehetnek.
„Kik vagyunk mi, magyarok? Mi motoszkál bennünk, mi határozza meg cselekedeteinket? Mitől szólal meg bennünk a mi zenénk? Miért van az, hogy bizonyos történetek érzékenyebben érintenek minket, és azt érezzük, hogy valami titok lengi körül? Elmesélünk egy gyönyörű, szívbe markoló mesét az Aranyhajú hármasokról, amely tele van jelképekkel, ősi gesztusokkal, de lényegében megjelenik majd az egész magyar történelem. Foszlányaiban felvillannak a legfontosabb események, és hitünk nagy kérdéseit is érintjük majd. Elsősorban a találkozásunkat a kereszténységgel, valamint azt, hogy hogyan vittük tovább a régi hitünket, hogyan próbáltuk összefésülni a két világot, és mi maradt meg bennünk a régi világ gesztusaiból, megszólalási módjából” – fogalmazott Vidnyánszky Attila.

Forrás: Origo, Nemzeti Színház