A MU Színház interjúsorozatot indított, amelyben a teátrumban dolgozó alkotók szólalnak meg, Legutóbb Cserepes Gyula táncos-koreográfus, az Atelier 21220 megálmodója válaszolt.

Változott-e a színházi munkához való hozzáállásod a jelenlegi helyzetben? Ha igen, miben?

Azt gondolom, hogy a színházról alkotott képemre, az ott folyó munkával kapcsolatos hozzáállásomra nincsen hatással a járvány. Pontosabban még nincs olyan távolság, amiből rálátásom lenne, hogy hatással van-e rá vagy sem.

Min és hogyan dolgozol a Covid idején?

Jelenleg a szakdolgozatomon dolgozom, valamint egy olyan táncnépszerűsítő programsorozat létrehozásán, aminek első lépcsőjeként az online térben keresünk táncosokat. A Táncra Fel! című projekt első fázisában az azonos nevet viselő Instagram oldalra töltöttük fel a jelentkezők videóit. A nézők szavaztak a kedvenc táncaikra. A három legtöbb like-ot kapó táncost meghívom, hogy az általam választott kettő táncossal együtt dolgozzunk február-március során. Ekkor szeretném velük létrehozni azokat a rövid táncokat, amikkel aztán megvalósulhat a projekt második fázisa, ahol arra akarjuk majd intiválni a nézőket, hogy tanulják meg a kedvenc táncukat, vegyék fel, ahogy táncolják és küldjék el nekünk. Ebből lenne a következő versengés, szavazás, aminek végén a nyertesekkel Budapesten dolgoznánk együtt. Ezután kezdődhetne el a harmadik fázisa a projektnek, ahol a táncosokkal különböző helyszíneken (művház, fesztivál, tornaterem, focipálya, stb.) megrendezett események keretén belül a helyieknek megtanítanánk a táncokat és együtt járnánk azokat velük. Kvázi egy kortárs táncházat alakítanánk ki így és ezáltal gondolom, hogy népszerűsíteni tudnánk a táncot stílustól, életkortól és lakóhelytől függetlenül.

Tervezel-e reflektálni a járvány okozta társadalmi jelenségekre?

Véleményem szerint a Táncra Fel! projekt több tekintetben reflektál ajárvány okozta társadalmi jelenségekre. Az online térben történő táncba hívás által megmozgatnánk azokat, akiknek mostanában erre nincs lehetősége. A projekt közösséget teremt, ami képes átívelni fizikai és generációs határokat. S ha sikerül megvalósítani a távlati célt, akkor ténylegesen ki- és megmozdítanánk az országot.

Mit gondolsz, hosszú távon változtat-e a Covid a színházba járási szokásokon, és ha igen, hogyan?

A tavaszi karantén után az volt az általános tapasztalatom, hogy az emberek ki voltak éhezve a közösségben töltött időre. Ebben a második karanténban úgy látom, hogy a színházi előadások online térbe helyezése minimum kétséges. Bizonyára vannak olyan előadások, amelyek így is tudnak működni, de a többség nem erre van kitalálva. Ráadásul több ismerőstől hallom, hogy megvette a jegyet, de mire jön a közvetítés, már nem ül le a képernyő elé. Ebből kifolyólag én arra tippelek, hogy az emberek többsége tárt karokkal fogja az élő koncerteket, színházat, cirkuszt és a többi közösségi eseményt fogadni.

Az interjút készítette: Stermeczky Zsolt Gábor / MU Színház
Fotó: Herbály Judit