Test és lélek energiái – Theodorosz Terzopulosz a Nemzetiben rendez
2022. április 3., vasárnap 06:19
Május 14-re tervezzük a Bakkhánsnők bemutatóját a Nemzeti Színházban. A darabot a világszerte ismert rendező, a görög Theodorosz Terzopulosz állítja színpadra. Az Attisz Színház alapítója több évtizeddel ezelőtt dolgozta ki különleges módszerét, amit számos színházi akadémián tanítanak a világban. Ezt alkalmazza most is. A magyar színészeket munkatársa, az Attisz Színház művésze, Szávasz Sztrúmbosz készíti fel Terzopulosz módszeréből.
Ajánló az előadás elé:
Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon, aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait. (Ezek elnevezése Dionüszosz latin nevéből Bacchusból származik, az ő szolgáit nevezik bakkhánsnőknek). A nők végül Kitherón hegyére vonulnak, köztük van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát szaggatja szét.
– Dionüszosz és Pentheusz konfliktusa – az ösztön és a logika konfliktusa. Amikor egyik sem képes mértéket tartani, az kegyetlen következményekkel jár az emberre nézve – mondja Euripidész Bakkhánsnők című drámájáról az előadás rendezője Theodoros Terzopoulos.
–Talán ez a legmélyebb valamennyi görög tragédia közül. Egy igen fontos ontológiai kérdést tesz fel – mi is az ember?
Az antik görög drámaírás kiemelkedő szerzőjének, az i. e. 5. században élt Euripidésznek egyik utolsó műve a Bakkhánsnők, melyet csak halála után mutattak be az athéni drámaversenyen saját fia előadásában, és ezzel el is nyerte az első díjat. A későbbi korokban számos vitatott értelmezés, feldolgozás készült belőle, ám egyértelműen a klasszikus görög kor egyik legismertebb alkotása: a görög tragédia forrását jelentő Dionüszosz-kultusz egyetlen színpadi emléke. Wolfgang Goethe szerint Euripidész legjobb műve.
A görög Theodoros Terzopoulos a világszínház egyik nagy mestere. Négy évtizedes munkásságát a Bakkhánsnőkkel kezdte, mikor megalapította Attis elnevezésű, újító, kísérletező társulatát, és azóta is az antik görög színház mai megszólaltatásának lehetőségeit kutatja. A színházról és a színészképzés munkamódszeréről megjelentetett Dionüszosz visszatérése című könyvét tucatnyi nyelvre lefordították. Kezdeményezésére, és több kiváló színházi alkotó (köztük Robert Wilson, Heiner Müller, Jurij Ljubimov, Tadashi Suzuki) részvételével indult útjára 1996-ban a kortárs színházi fesztiválélet egyik legnagyobb formátumú rendezvénye, a Színházi Olimpia, amelynek a tervek szerint 2023-ban Magyarország ad majd otthont.
Terzopulosz szavaival a munkáról:
Terzopulosz már az első csapatával, 1965-ben is a Bakkhánsnőket rendezte. Ez a munkája szülte meg a nevével fémjelzett módszert is.
Terzopulosz azt vallja, hogy a tragédiában nem léteznek karakterek, ahogy a drámai színházban. A szereplők kapcsolatát vizsgálva mélyebbre kell ásnunk. De ehhez a drámai színház módszerei nem elegendők. Pusztán az érzelmekre hagyatkozva a színész nem tud teljes mértékben összekapcsolódni az anyaggal.
Az ókori görög színházban Dionüszosz a színház istene. A mitológiában a bor istenének mondják, de ő ennél sokkal több. Mi, a színházban, a sokszoros átalakulás isteneként tekintünk rá. Láthatjuk a darabban is: egyszer férfi, egyszer nő, egyszer isten, egyszer állat, egyszer ember. Folyamatos átalakulása a legmélyebb ösztönök felszabadításával, mozgósításával lehetséges. Ezek ott vannak minden egyes emberben, de mélyen elfojtva. Therzopulosz módszere segít megismerni, felszínre hozni, irányítani ezeket az energiákat. Lényegében egy sajátos felfogás a testről – összegezte az alkotó.
A mű alapállapota a „bakkhánsság” maga, ami egy eksztatikus állapot. És nem csak ehhez a konkrét műhöz köthető, a színháznak is ez az alapja.
A legfontosabb tényező az energia. Sokszor beszélnek a színházban energiáról, de ezt gyakran csak az izomerőre értik. Pedig sokkal többről van szó, értelmi és érzelmi energiáról is.
Therzopulosz módszere mindezt egyszerre segít mozgósítani. A napi feladat a rekeszizommal való munka, érzékeink finomítása. A Test, – mondja Therzopulosz – így, nagy kezdőbetűvel, sokkal többet jelent, mint fizikai testet. Magába foglalja az érzékeket, érzéseket, fantáziát, ösztönöket. De mindez a helyes rekeszi lélegzésből indul ki – fogalmaz a görög színész.
Attól kezdve, hogy belépünk az energia világába, a testünk meglágyul, felélénkül, élettel lesz tele, megerősödik. De egyszersmind lágyabbá is válik – eltűnnek a gátak, az értelmi- és izomellenállások.
Megérkezünk egy – mondhatjuk így – pszichoszomatikus energiamezőbe.
Ezt a kifejezést is sokszor félreértelmezik. Miközben ez egy nagyon konkrét dolog. Arról van szó, hogy az ember egész léte, a teste, a lelke, minden összekapcsolódik.
Terzopulosz módszere tehát egy ilyen összetett, pszichoszomatikus munkafolyamatot jelent, ami független a próbáktól és az előadástól, ezzel külön kell dolgozni „Persze a tréningeken megteremtett alapokat felhasználjuk a színpadon. Ez egy befektetés, amelynek az eredménye remélhetően látszik majd az előadás minőségében. Sokfelé mutattuk már be ezt a módszert, sokféle reakciót ismerünk. A színészek, akikkel most dolgozom, igazán nagyszerűen teljesítenek. Jól fogadták a tanítást és komoly fejlődésen mentek keresztül” – nyilatkozta az alkotó.
Az előadásra itt válthatnak jegyet.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt