Thuróczy Szabolcs a Kultúra.hu-nak: „Úgy nézek ki Sanyiként, mint a román Johnny Depp”
2024. október 9., szerda 10:59
Till Attila filmje, az „És mi van Tomival?” című alkotás középpontjában a Thuróczy Szabolcs által játszott Sanyi áll, aki komoly alkoholproblémákkal küzd. A színész új szerepét élete egyik legfontosabbjaként említi, és a Kultúra.hu-nak arról is beszámol, hogy éppen készül egyszemélyes standup estje. Gáti Katalin Teodóra kérdezte.
„Míg az első negyedórában az általam megformált Sanyi az alkohol hatására folyamatosan terrorizálja a családját, a hátralevő időben már küzd. Az is kiderül, hogy az alkoholizmusban demokrácia van. A II. kerületi Bimbó úton élők ugyanúgy szenvednek tőle, mint a kiskunmajsaiak, maximum az ital minősége között lehet különbség. (…)
Úgy gondolom, hogy a szűk vagy a távoli családjából – legyen szó akár nőről, akár férfiról – az alkoholhoz kapcsolódóan minimum egy rossz élményről mindenki be tud számolni. Ezért érdemes a témával komplexitásában foglalkozni. Erőt adhat, megmutathatja, hogy van belőle kiút, és hogy a helyzet egyáltalán nem reménytelen. Pontosan tudtuk Tillával, mit szeretnénk megmutatni, mire szeretnénk fókuszálni” – mesélte a színész.
„Arra, hogy az összetartásnak, a barátságnak, ha a bajban segítjük és nem hagyjuk magára a másikat, karizmatikus ereje lehet. Régi barátság fűz Tillához. Jól ismeri a lényemet, a karakteremet; tudta, hogyan nyúljon ehhez a filmhez, a figurámhoz. Nyolc éve egyáltalán nem iszik. Úgy gondolja, hogy korábban veszélyes ivó volt, mert napokig is eltartott nála az ivászat. Úgy érezte, hogy nincs kiút a szakadékból, és a családja is széteshetett volna, ezért az összes feszültségét beleírta ebbe a filmbe” – árulta el Thuróczy Szabolcs.
Egy életem címmel pár nap múlva életrajzi standupestre készül a MOM Kulturális Központban, amelyről így nyilatkozott: „Ez egy sorozat, amit Mucsi Zoli kezdett, majd Grecsó Krisztián folytatta, és most engem kértek fel. Minden idegszálammal erre készülök most. Lévai Balázs producer rendezi, Gyulay Eszter a dramaturg, és arról szól,hogy a színészek mennyire mutatják meg a személyes életüket. Menekülnek a bulvárújságírók elől, de ha ezt a szakmát művelik, vállalniuk kell az ezzel járó felelősséget. Ezt is lehet humorral, szeretettel előadni, és akkor talán senkit sem bántok meg vele.” Ennek az arányait próbálom belőni.”