Thuróczy Szabolcs: “Az, amit Cserhalmi György csinált az MMA-n, tetszik”

Megszámolni is nehéz, hány barlangba és kútba ereszkedett le új sorozata kedvéért Thuróczy Szabolcs. A Tiltott zónák kulisszatitkai mellett a HVG arról is kérdezte, mennyire köti le a színházi energiáit a Bödőcs Tibor könyvéből készített Meg se kínáltak, hogy miért játszik kevesebbet Pintér Bélánál.

A teljes interjú ITT olvasható.

“A filmekről, sorozatokról, színházról nagyon szívesen beszélek. A közélet kikerülhetetlen dolog, csak szellemesebben már nem tudom megfogalmazni, mint ahogy Tibi (Bödőcs Tibor – a szerk.) a Meg se kínáltakban. Ott elmondok mindent, amit erről ő meg én gondolunk. De közben meg ott van egy valós személyes tragédia, a sztori végigrobog az elmúlt harminc-negyven éven. Azt hiszem, jobb, hogy ha az ember – nagyon egyszerűen megfogalmazva – a munkájával próbálja meg hitelesíteni magát” – kezdte szavait Thuróczy Szabolcs.

A kérdésre, fél-e tőle, hogy olyat mond, ami visszaüthet, azt felelte: “Dehogy félek. De úgy tűnhet, mintha sok emberbe belerúgnék. Az álságosságot meg a hazugságot viszont olyan nehezen viselem, hogy kipattogzok tőle. Úgy felébresztem magam reggel egy akármilyen közéleti cikkel, hogy nehezen térek magamhoz, de a fröcsögés sem elegáns már. De például az, amit Cserhalmi György csinált az MMA-n, tetszik, abban van egyfajta – nem lejáratott szóval – bölcs tisztánlátás. Ő 73 éves, és ezt a frissességet nagyon tudom irigyelni, remélem, mi is ilyenek leszünk.”

Korábban, a Tabukról tabuk nélkül című sorozatban már két évadon keresztül együttműködött a Spektrummal. Akkor többek között a halál, a bűn, a szerfüggőség témáiba vetette bele magát. A Tiltott zónákban olyan helyekre megy, ahová korábban szinte semmilyen civil nem nyert még bebocsátást. Arról szólva, örült-e neki, hogy most egy olyan munka találta meg, amelybe többet vihetett bele a saját egyéniségéből, elárulta: “Szerintem ez egy fejlődésnek a folyamata. A Tabunál nagyon izgultam, hogy hová rántanak be engem. Nem volt nyomás vagy kényszer, de azért elgondolkodtam, hogy mit csináltam eddig: színházi előadásokat, filmeket, sorozatokat. Akkor meg odakontárkodtam egy csomó olyan helyre, ahol különös sorsokkal találkoztam. Amikor jött a Tiltott zónák, akkor arra gondoltam, hogy ó, ők bíznak bennem: itt nem volt másfél nap arra, hogy bárki bárkivel közelebbi kapcsolatba kerüljön, de ha van személyiséged, és azt bele tudod pörkölni a műsorba, akkor lángra kaphatnak bizonyos helyzetek. (…) Gyerekkoromban is vakmerő srác voltam, szerettem mindig kipróbálni azt, amit nyolc másik nem mert. Minden ilyen alkalmat kihasználtam. Tény és való, hogy a műsorban szereplő speciális foglalkozású emberek közül sokan ismertek az Aranyéletből, így ők is kíváncsiak voltak rám.”

Arról is beszélt, hogy kevesebb darabban láthatjuk majd Pintér Bélánál: “Most egy kicsit szüneteltjük a közös munkát, így beszéltük meg. Húsz évet töltöttünk együtt, és sok korábbi előadásban játszom, de az új bemutatókban nem vagyok benne. Nem is tudtam volna, mert ahogy elkezdtem a Bödőcsöt próbálni, az töltötte ki minden időmet. Béla azt mondta, ő is akart már arról beszélni, hogy legyen egy kis pihenés. Most egy csomó új színésszel dolgozik a Marshal Fifty-Sixben. (…) Ez a helyzet most így alakult, de egyáltalán semmilyen feszültséget nem okozott. Játszom például most szeptemberben is a Sütemények királynőjében, az Anyám orrában, A démon gyermekeiben, azokra is készülni kell. A színházi életemben ez egy szintentartás, ezeket ugyanúgy játszom szívvel-lélekkel. Ha most hívnának színházba, hogy gyere, rád gondoltunk, nem mennék. Idegileg is kimerített ez az időszak kicsit. Jobb a kevesebb néha több szisztémában létezni. Évek óta vágyom arra, hogy havi 26 helyett csak 12-14 előadásom legyen. Ez egy tudatos lépés volt. (…) Szeretnénk Till Attilával is csinálni valamit ősszel, underground módon, mint ahogy a Csicskát csináltuk 2011-ben. A szívünk visz előre, remélem, összejön.”

A teljes interjú ITT olvasható.

A Tiltott zónák a Spektrum saját gyártású sorozata, amelyet szeptember 19-én mutat be a csatorna.