Emellett persze továbbra is kérdés, hogy milyen sors vár majd a győri vezetés által igen rossz állapotúnak beállított, a polgármester által pedig egyenesen lebontani kívánt épületre – számolt be a 24.hu
A győri polgármester, Dézsi Csaba András áprilisban, egy interjúban kijelentette: azt tapasztalja, hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerinte érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában – jelentette ki.
A polgármester a győriek többségének véleményével kapcsolatos mondatát június közepén a Medián reprezentatív felmérése cáfolta meg, hiszen annak eredményei szerint a megkérdezettek hetven százaléka úgy vélekedett, hogy bontásra egyáltalán nincs szükség.
Az ügy a következő hónapban újabb fordulatot vett, hiszen kiderült, hogy egy győri férfi, Szakács András május óta sikertelenül próbálja kikérni azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy az épület menthetetlen, vagy pénzügyileg is megéri-e inkább a felújítást forszírozni.
A színháznak és a városvezetésnek küldött adatigénylésekre Szakács nem kapott választ, noha a színház júniusban kijelentette: a kért felmérési eredményeknek a polgármesteri hivatalban, a színház 2018-as megújítási tervpályázata során keletkezett iratcsomagban kell lennie.
A városháza két hónapnyi gondolkodás után, július elején teljesen más eredményre jutott: megállapították, hogy a kért dokumentumoknak nem ők az adatgazdái, így nem is tudják azokat kiadni.
Szakács a két adatigénylés kapcsán épp ezért tett panaszt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, közben pedig újra a színházhoz és a városházához fordult, hogy legalább a kulturális intézmény költöztetési tervébe betekintést nyerhessen.
A Hatóság ennek hatására felszólította a győri városházát, hogy adja át az állapotokra fényt derítő iratokat, ennek azonban Dézsi Csaba András továbbra sem tett eleget.
Az Ugytudjukhoz eljutott az elutasító válaszlevél, amiben a polgármester kifejtette:
az adatok egy részének kiadása „az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”, míg másik része olyan döntéselőkészítő anyag, és „védett ismeret megismerésének veszélyét hordozza”, hogy azokat álláspontjuk szerint tíz évig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.
A százharmincezres város lakói ennek köszönhetően nem szerezhetnek tudomást arról, hogy a bontás terve tényleg megalapozott-e.
A 24.hu korábbi cikkét itt érhetik el.