„A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, a honi társadalmi állapotok olyan együttállás, amelyre a színháznak reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem íródott még színdarab, ami magán viseli ezeket az impulzusokat. Én viszont itt, ma, Magyarországon erről akartam előadást készíteni.” – írja Máté Gábor, akinek felkérésére a darabot Grecsó Krisztián írta. Az előadásban játszik többek között Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági, Fullajtár Andrea, Péter Kata és Mészáros Béla is.

Máté Gábor szavaival az előadásról:

Mikor ezeket a sorokat írom, a Tíz eszkimó három változatán is túl vagyunk már, éppen pár nappal ezelőtt ültünk a lakásomban hármasban, a szerző, a dramaturg és a rendező, és adtuk be az utolsónak vélt injekciót az íródó anyagnak. A lakhelyemhez ragaszkodtunk, mert a Cigányok írásakor is volt egy meghatározó meetingünk ugyanitt és ennyi kabala úgy véltük, garancia lehet a majdani előadáshoz.

A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, a honi társadalmi állapotok olyan együttállás, amelyre a színháznak reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem íródott még színdarab, ami magán viseli ezeket az impulzusokat. Én viszont itt, ma, Magyarországon erről akartam előadást készíteni. Török Tamara dramaturggal végiggondoltuk a lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy új magyar művet íratunk.

Több mint tíz évvel ezelőtt rendkívül inspiráló időszakot éltünk meg a Cigányok készítése alatt Grecsó Krisztiánnal és újra vágytunk hasonló együttműködésre.

A mai Budapesten játszódik a történet, az író tudja, kik lesznek a produkció szereplői, az egyszerűség kedvéért a színészek saját keresztnevükön szerepelnek majd, kivéve Szikét, az onkológus professzort és egy Futárt, akinek a nevét nem kell, hogy ismerjük. Szike testvére Ági, valamikori úszóbajnok, felesége Andrea, gyerekeik külföldön élnek. A család itthon maradt része meglehetősen jó körülmények között, egy budai kertes házban lakik. Egyetlen este lesz számunkra érdekes, mikor majd betoppan Kata és Béla, azután váratlanul Anna és Bence. Dávid, Szike szolgája pedig sűrűn töltögeti a jobbnál jobb italokat.

Máté Gábor

„Várható volt, hogy előbb-utóbb készül egy olyan darab, ami reflektál az elmúlt évek történéseire, ami magában foglalja a járványhelyzetet, a választások utáni életet, az ukrán háborút és mindent, ami a közéletben történik. Grecsó Krisztiánt Máté Gábor kérte fel egy új magyar mű megírására, amelynek koncepciója, hogy megjelenjenek benne az elmúlt két év eseményei, és még Budapesten is játszódjon. Ez nem egy cselekményekkel teli előadás, mégis rengeteg minden történik a színpadon – elbeszélve vagy épp szótlanul” – írja a We Love Budapest.

„Valószínűleg mindannyian átéltük már, milyen az, amikor a kellemes családi vacsora soha véget nem érő veszekedésben végződik, mert néhány pontban nem értünk egyet a másikkal. 

A Tíz eszkimó pont ezt mutatja be, belecsöppenünk egy vendégségbe, vagy ha úgy tetszik, egy „drámába”, ahol mindenki a saját igazában hisz, ahol mindenki a másik meglátását szidja, és ahol mindenki igyekszik eltussolni a kényes témákat. Csak úgy röpködnek az abortuszok és az abúzusok, a náci/nyilas múlt, a libsizés és a komcsizás, a zsidózás meg a melegítőnacis újgazdag sznobéria – tulajdonképpen minden ott van a rózsadombi villában, ami elő szokott jönni a magyarok jellemzésekor” – teszi hozzá a szerző, Fürdős Zsanett.

A produkcióról így ír a Kútszéli stílus: „Azért találó ez a jelzésekkel teli, valószerűre távolabbról hajazó díszlet, mert maga a darab is ilyen. Egy elrajzolt panoptikum a mai Magyarország egy (nem túl nagy) részéről. Onkológus főorvos, pszichiáter feleség, volt úszóbajnok, úszóedző és sztárszínész. Egészségügy, a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek állami einstandolása, botrányok az úszóvilágban, lipsizés, külföldre szakadt gyerekek, II. világháborús csontvázak és eltussolt abúzusok a családi gardróbban. A színlapon olvasható, hogy a színház kifejezetten az utóbbi két-három év történéseire reagáló darab megírására kérte fel Grecsó Krisztiánt, ő pedig éppen ezt tette. A néző folyamatosan ráismerhet megtörtént esetekre és szereplőikre, mintha egy leltárjegyzékben pipálgatnánk a tételeket. A hiányérzetet az okozza, hogy a felrajzolt kép túlságosan egyoldalúnak tűnik, inkább karikatúrának vagy dühös vádiratnak, mint mélyebb látleletnek.

Máté Gábor pedig annak rendezte meg, aminek íródott, kicsit elmozdítva a realizmus felől. A tipizált karakterek úgy játsszák meg és el saját magukat, mintha pontosan tudnák, hogy figyeljük őket, és ettől az egésznek lesz egy kirakatjellege.”

A Színház.net-en Gabnai Katalin számolt be az előadásról: „Máté Gábor mindig biztonsággal hívja be az előadás világába a nézőit, könnyen és elegánsan tanít meg bennünket az adott játék rendezői nyelvezetére. Most is ez történik, méghozzá rapid módon. Még a kezdő félhomályban népdal csendül fel a magasban, valami széki lassú, vagy ahhoz hasonló. Ez egy. Kettőre kinyílik a Tihanyi Ildi által tervezett, fehéren üres színpad, s a hidegen ragyogó nappali heverőin tűzvörössel hímzett, kalotaszegi írásos mintával díszített, ducira tömött párnákat látunk. Oh. Népileg vagyunk.

De van ebben valami mache. Az előadás első két erőteljes motívuma fölskicceli a játék várható stílusát, de olyan erővel, mintha hirtelen vásznat hasítana valaki a fülünk mellett. Ha ez így van, akkor itt alighanem karikatúra vár ránk, sejti a néző. Kezdjünk! Meg is jelenik a gazdagság puha, okkersárga pantallójában és kanárisárga pulóverében Szike (Bezerédi Zoltán), a mérhetetlenül tahó, és – már bocsánat, kölcsönveszem a szót – pinabubus főorvos. Nagy hatalmú, szakmájában kiváló, s mint ő mondja, pénzt „soha” el nem fogadó onkológus ő, közhelyes, ám erős jobbos beütéssel. Selymesen csúszós, kényelmetlenre szabott spenótzöldben, drága, csukott cipőben jő a felesége, Andrea (Fullajtár Andrea), a később kiderülő származású, szétesett pszichiáter asszony. Az ő figurájára még vissza kell térnünk, mert bizonyos mértékben rajta, az ő játékmódján áll vagy bukik, hogy időben megértjük-e, miről is szól a játék. Kálmán Eszter, a jelmeztervező, fájdalmasan erős ciklámenszín sportruhában, edzőcipőben hozza be Ágit (Szirtes Ági), Szike ikertestvérét, az Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszót, a nemzet hajdani csillagocskáját. Nincsenek jelen, mert rég Washingtonba szöktek a házaspár ikerfiai, s nincs jelen, mert már meghalt „Béla bácsi”, Éva hajdani szeretője és edzője, aki viszont azért fontos, mert az eddig felsoroltak mind-mind Béla bácsi bűntársai voltak – és maradtak. Jön viszont Béla bácsi fia, Béla (Mészáros Béla), a bukott úszóedző, a pénzzel kitömött, tévés celeb, s jön vele legújabb felesége, Kata (Péter Kata m.v.), a válóperes ügyvéd, a darab legjobban megírt, s remekül eljátszott alakja.”

Fotók: Dömölky Dániel