Újra online látható az Örkény Színház Tóték előadása Mácsai Pál rendezésében. A szerző regényéből a szövegkönyvet készítette és a dalokat válogatta Gáspár Ildikó. Az előadás megtekinthető február 17-én 19 órától február 20-án éjfélig az eSzínház oldalán.

Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Háza tiszta, kertje napfényben fürdik. Ha a fia nem szolgálna az orosz fronton, Tót Lajos csak a rádióból tudná, hogy háború van. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát. Mindent, ami emberileg lehetséges. De hogy mi az, ami emberileg lehetséges, ínséges időkben legalábbis nézőpont kérdése. „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” 

„Mácsai Pál, a rendező és Gáspár Ildikó, aki az Örkény írta színdarabot nagyszerűen, tökéletes stílusérzékkel házasította össze az eredeti, Örkény írta regénnyel, újjávarázsolták a bulvársikerig koptatott színi játékot. Most úgy érezni: az Örkény által a hagyományos dramaturgiának tett engedmények belemosódnak a stilárisan sokkal izgalmasabb, gyönyörű árnyalatokban gazdag epikus szövegbe. A forma: a szereplők önmagukat narráló, illetve a partnereknek szánt, dialógust játszó szövegeinek egymásba átmenő váltakozása, bármily életszerűnek tűnnek a mondatok, önmagát absztrahálja, önmagában is elidegenít, nem függetlenül persze az előadástól: Mácsai nem különbözteti meg a kétféle anyagot, azok egymásba folynak a szereplők játékában, akik ugyanazzal az átéléssel, hangszínnel, temperamentummal adják elő önmaguk harmadik személyű leírását és a másoknak szánt, első személyű önstilizálást” – írta a produkció kapcsán Szántó Judit a Szinhaz.net-en.

„A férjét édesdeden fokozódó házi erőszak nyomása alá helyező Tótné szerepében nagyszerű Pogány Judit hasonlíthatatlan hangsúllyal említi Bergeréket, akiké korábban a mozi volt, amíg nem figyelmeztetik, hogy beszéljen halkabban, mert folyik a vetítés. Akinek van füle, kihallja, hogy valójában miért kellett Bergeréket akkorhalkan említeni. (És most?) A Tóték egyik sarkpontja, hogy bárki bármit mond, a hatalom azt hallja ki belőle, amit akar, a készséges szolgálattevők pedig még rá is licitálnak, „őrnagy” helyett nemcsak a „szőrnagy”-ra hajlandók megesküdni, hanem a „keléses segegű”-re is. (És most?) Csuja Imre egyszer a türelmét vesztve az arcukba is vágja, amit nem mondott, ha már annyira hallani akarják.

Csuja Tót-alakításában lenyűgöző a természetes viselkedésbe oltott dacos ellenállás, ahogy kis ideig nem engedi, hogy agyában megfoganjon a nagyobb méretű margóvágó – az értelmetlenül túlhajszolt közmunka szimbóluma: a dobozhajtogatásra házilag eszkábált eszköz – ideája. Ez az integritását nagy erőfeszítéssel legyőző személyiség örkényi esszenciája. A kollektív dopping erősítésére a társak bemondják az óra állását. Hogy lássuk, mennyi idő kell a konformizálódáshoz” – fogalmazott Koltai Tamás az ÉS-ben.

Rendező: Mácsai Pál
Játsszák: Csuja Imre, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Epres Attila, Ficza István

JEGYVÁSÁRLÁSRA ITT VAN MÓD.