gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. november 22., péntek
    banner_bigBanner4

    Tóték – Örkény-klasszikus a békéscsabai színházban

    2022. október 16., vasárnap 09:41

    Örkény István klasszikusát, a Tótékat állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színház társulata a Junion Színházzal koprodukcióban. A szerző születésének 110. évében Tege Antal rendező filmhíradóval, korabeli tudósításokkal világítja meg a tragikomédia történelmi hátterét – számolt be a Beol.hu.

    A történet Mátraszentannán játszódik egy Eger melletti, békés faluban, 1942-ben. Itt él a Tót család, egy tűzoltó parancsnok a feleségével és a gyermekével, fiuk, Gyula a fronton harcol. Levelet küld szeretteinek, amelyben közli, hogy meghívta a parancsnokát, Varró őrnagyot, hogy töltse a családjánál kéthetes betegszabadságát. A család megpróbál mindent megtenni, hogy az őrnagy (Czitor Attila) jól érezze magát náluk, bízva abban, hogy így a fiuk sorsa is jobbra fordul. Tege Antal elmondta: az őrmester az elnyomó hatalom, aki a családot különböző dolgokra ráveszi és emberi mivoltukban alázza meg őket.

    – Elnyomó hatalom az én értelmezésemben csak akkor működhet, ha a nép, a társadalom is alkalmas erre, ha nem lázadnak – fogalmazott a rendező.

    Hozzátette: a történetből hamar kiderül a néző számára, hogy a fiú sajnos meghal. A család viszont ezt nem tudja, így azt sem, hogy teljesen értelmetlen a hódolás az őrnagynak. Tege Antal a díszletről is mesélt:

    – A színpad padlóján egy korabeli térkép látható. Elkerülhetetlen, hogy a néző felfedezze rajta Mariupolt és azokat a helyeket, ahol ma is komoly háború zajlik. Erre azonban több konkrét utalást nem szerettem volna tenni. A fő üzenet az, hogy semmilyen gazdasági, politikai konfliktus megoldása nem lehet a háború – fogalmazott Tege Antal a Beol.hu-nak.

    Tót Lajos tűzoltóparancsnokot Katkó Ferenc, feleségét, Mariskát Fehér Tímea, leányát, Ágikát Földesi Ágnes Villő alakítja. A további szerepekben Gerner Csaba, Koleszár Bazil Péter, Lénárt László, Balázsi Róbert, Lehoczki Orsolya és Szabó Zoltán tűnnek majd fel a színpadon. A darab október 14-től látható a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

    v

    Interjú a rendezővel:
    A rendezővel, Tege Antallal Szilágyiné Szabó Ágnes beszélgetett:

    – A Tóték az idén 110 éve született Örkény sokak által ismert darabja. Több mint ötvenéves, a mi világunk igen különbözik attól, amiben Örkény élt és írt. Igényel-e darab a XXI. században új színházi nyelvet?

    – Új formai nyelvet nem igényel. 1942-ben játszódik, de 1964-ben írta Örkény kisregényként, a színpadi adaptáció 1967-es. A műfaja tragikomédia: a világban már létezett, de ezt a műfajt Örkény hozta Magyarországra. Tudta, hogy a tragédiát ismerik, a komédiát ismerik, de aggódott, hogy ezt fogják-e érteni. A mi korunkban ez már természetes. Sok minden történik velünk, ami tragikus, de tudunk rajta nevetni.

    – A darab műfaja tragikomédia: egyszerre tragikus a fiú és a család élete, közben meg nem tudja az ember visszafojtani a nevetést. Hogyan dolgoztál ezekkel az esztétikai minőségekkel?

    – Egyrészről a fiú miatt tragikus, másrészt attól, hogy az Őrnagy, az elnyomó hatalom hogyan telepszik rájuk, hogyan hajtanak végre emberi mivoltukat megkérdőjelező feladatokat. Az önmagában tragikus, hogy mit meg nem tesznek ezért a fiúért. Én, mint néző, már rég tudom, hogy Gyula halott, de ők még engedelmesen dobozolnak. Az emberi méltóságot megtörő hatalom megjelenítését komolyan vettük – akkor azon lehet nevetni. Nem harsányan, hanem fanyarul. Ahogy játszanak, azon kell nevetni. Mindenkiben van behódolás a hatalom irányában. Ahhoz, hogy az elnyomó hatalom létezzen, kell a nép is. A Tót család behódol az Őrnagynak. Az Őrnagy szintén a háború poklából érkezik. A katonától az otthoni kislányig mindenki megszenvedi a háborút. „Potenciálisan” az őrnagy és az áldozata vagyok egy személyben; jó lenne, ha nem kellene többé félelemben élni” – írja a Levél a nézőhöz című előhangban Örkény.

    – Milyen díszletet, jelmezt, játékteret láthatnak a Tóték nézői?

    – A jelmezek valósághűek, az Őrnagy egyenruhája korhű, a család esetében a kék színnel próbáljuk kifejezni a család egységét. Nincs elemelve, szép jelmezeket láthatunk. A játékteret én találtam ki, és Vacsi Dávid ötletekkel segített. Egy 20-25%-ban kész házat lát a néző, ami dobozokból épül, az előadás folyamán. Minden doboz elkészülte segíthet Gyulán. Nincs elrejtve semmi, látszanak a lámpák, a ház a végére áll össze. Ezerkilencszáznegyvenkettőből már vannak híradórészletek, három miniszterelnök is váltotta egymást. A filmekből láthatnak az előadásban. A propaganda megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy nincsen baj – ugyanakkor évtizedekkel később készültek olyan felvételek, amin a Don-kanyarból hazatért emberek beszélnek. A II. magyar hadseregben 1942-43-ban 135.000 embert áldoztak fel. Ennek a kettősségével játszom. Például a Kennedy-gyilkosság részleteit 90 évre titkosították – szeretném megérni, hogy tudjam, mi történt a valóságban. Amit ma hallottam, annak mi a valóságalapja?

    – A szomszéd országban háború zajlik – máshogy kell néznünk ettől a Tótékat?

    – Ha őszinték vagyunk, csak találgatni tudjuk az okát a háborúnak, hogy benne van-e egy másik hatalom, hogy valójában miért vívják. Ötven-hatvan év múlva fogjuk tudni. Maga a háború elfogadhatatlan bármilyen konfliktus tisztázására. Konkrét utalás a jelenlegi helyzetre nincs az előadásban, csak olyan mondatok, amiket Örkény leírt. „Még az oroszoknak is, ha már legyőztük őket, szabad lenne dobozokat csinálniuk” – ez a mondat így szerepel a kéziratban. A II. világháború óta mindig velünk élt a háború, csak legfeljebb távolabb. Nem hozzuk bele az orosz-ukrán háborút, de itt van mellettünk, belehallhatják.

    – Fábry Zoltán 1969-ben filmet rendezett a Tótékból. Valahogy adott, hogy a néző ezt tekintse viszonyítási pontnak. Miben lesz nálunk a Tóték más?

    – Örkény kisregényként írta meg a Tótékat, aztán drámaként, a filmen meg se jelenik minden szereplő. A szövegkönyvünk 75 oldal, a filmé körülbelül 30. A történet ugyanaz, nincs mit összehasonlítani, az egyik film, a másik színház. Remélem, hogy nem a filmre gondolnak vissza. 1969-es a film, más a színjáték azóta, máshogy fogalmazunk. A filmet nem lehet, nem is kell visszahozni. A néző nem a film remake-jét fogja látni, erre a garancia a játszók alakítása.

    Forrás: Beol.hu, Jókai Színház

    Tóték jegyek itt: https://jokaiszinhaz.jegy.hu/program/totek-135595

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram