Trill Zsolt meglepődött, amikor megtudta, hogy Kossuth-díjat kap. Elsőként arra gondolt, hogy idáig is sokat dolgozott, de ezután még többet kell. Úgy véli, ez az elismerés felelősséggel és jó értelemben vett teherrel is jár.
Nem gondolom, hogy ezután másképp léteznék a színpadon, bár tudatában vagyok annak, hogy mostantól még keményebben kell dolgoznom. Fel kell mennem a színpadra, és kőkeményen végig kell csinálnom az előadásokat.
Trill Zsolt sosem álmodozott arról, hogy a legrangosabb állami elismerésben részesül. „Mindig csak színházat akartam csinálni, mint ahogy most is. Beregszászon sem gondoltam arra, hogy mindenáron Budapesten legyek színész. Egyáltalán nem. Kizárólag a színházcsinálásra fókuszáltunk, azzal meg mindenhol lehet foglalkozni, ha hagyják. Minket legalábbis mindenütt hagytak: Beregszászon, az Újszínházban, Debrecenben és a Nemzeti Színházban is.
“A színészet által a belső világomat, gondolataimat fejezhetem ki. A színpadon talán meg tudom magam mutatni. Nem biztos, hogy mindig sikerül, de legalább van rá lehetőség. Egy biztos, szeretem azt csinálni, amivel foglalkozom” – nyilatkozta.