“Tudatosan kell tervezni a munkát és észnél kell lenni” – Kiss József soproni direktor, az SZFE oktatója válaszolt


Kiss József színművész, rendezővel, a Soproni Petőfi Színház új igazgatójával, az SZFE oktatójával jelent meg beszélgetés az SZFE.hu oldalán új pozíciójáról, a színházról és a fiatal színművészekről.

A Soproni Petőfi Színházban a 2023/24-es évad a Szenvedély Évada lesz, mivel készültök a nézőknek?

Csupa olyan darabbal készülünk, amelyben a szenvedély lesz a meghatározó. Ez egy sokféle fogalom, sok mindent magába zár. Az ember szenvedélyes lehet a szerelemben, a munkájában, a hitében, vagy épp az álmai megvalósításában. A felnőtt bérletben az évadot William Shakespeare Rómeó és Júliája nyitja Eperjes Károly rendezésében, szeptember 23-án. Ebben a klasszikus darabban a szenvedély a bátorságban és a szerelemben testesül meg. Ugyanez mondható el a novemberi Az angyalok nem sírnak című előadásra is, melyet én írtam és én is fogok rendezni. Azután Kéri Kitty rendez egy kamaradarabot, Jean Anouilh A pacsirtáját, mely Jeanne d’Arc történetét dolgozza fel. Január 27-én lesz Vajda Katalin Legyetek jók, ha tudtok című zenés játéka, amely Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján készült, Nagy Viktor Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezésében. Szigeti József–Horváth Z. Gergely A vén bakancsos és fia, a huszár című népszínművét Eperjes Károly állítja színpadra márciusban. A szezont a bűbájos, Csókos asszony című csupa élet, csupa játék operett zárja áprilisban.

Remélem, hogy a szenvedéllyel átitatott színdarabok, amiket az idei évadban műsorra viszünk a fiataloknak is elnyeri majd a tetszését. Mindegyik történet a szenvedély, a lélek erejének szimbóluma, s az alkotókkal úgy érezzük, ez talán még soha nem volt olyan fontos a színháznak és a közönségnek, mint ma.

Ősszel mutatják be az általad rendezett Az angyalok nem sírnak című előadást, mire számíthatnak a nézők?

Az 1956-os történet szövegkönyvét én írtam és rendezni is fogom, árad belőle a fiatalok szabadság iránti szenvedélye és ragaszkodása. A forradalomban, a legveszélyesebb időkben is ott lebegett a szabadság és a szerelem elsöprő erejű géniusza. Senki nem szeretett volna mártír lenni, de a szenvedély az embereket eltereli a megalkuvások és kompromisszumok világától a tiszta út felé. A történet csodálatos végeredményt hoz. Igazi csodát.

A Kaposvári Egyetemről, Eperjes Károly színművész osztályából érkeznek színész hallgatók gyakorlatra a Soproni Petőfi Színházba, mit jelent a számodra a fiatal hallgatók bevonása?

Óriási nagy boldogság. Ennél nagyobb öröm nem létezhet, hogy Eperjes Károly végzős színművész osztályából jópár hallgató színesíti majd az évadot a színházban. Az évadban fellelhető előadásokban hangsúlyosak a fiatal karakterek, úgy a Rómeó és Júliában, Az angyalok nem sírnak darabban, vagy a Pacsirtában. Ezek a fiatalok hozzák magukkal a szenvedélyt, amellyel felfűtik nem csak a színpadot, hanem a társulat munkáját is. Fiatalok nélkül nem színház a színház, hiszen alapvetően egy fiatalos műfajról beszélünk. Rengeteg színdarab szerelemi történeteket dolgoz fel, elengedhetetlen és helyettesíthetetlen a fiatalság jelenléte. Egy társulat egészséges fennmaradásának szempontjából is fontos, hogy legyenek fiatalok.

Miként tudod az igazgatói tapasztalatait kamatoztatni az SZFE-n folytatott oktatói munkádban?

Én nagyon szeretném, hogy a jövőben a SZFE hallgatóit is be tudjuk vonni a Soproni Petőfi Színház darabjaiba. Az egyetemen a másodéves drámainstruktor évfolyamnak vagyok az osztályvezetője Szirtes Balázzsal, és másodéves dramaturg hallgatókat is oktatok. Fontos ez az első év a számomra Sopronban, hiszen a nézők és társulat bizalmát is el kell nyerni. Igyekszem összeegyeztetni a két tevékenységet úgy, hogy egyik hivatás se sérüljön, ehhez nagyon tudatosan kell tervezni a munkát és észnél kell lenni. Fontos, hogy egyensúlyba kerüljön a két dolog, nem fogok unatkozni.

Forrás: SZFE.hu