Az átépített, megújult és modernizált nézőforgalmi részről, a rebrandingről, az első 250 nap tapasztalatairól és a jövőbeli célokról Szabó Zoltán, a Magyar Színház gazdasági igazgatója adott átfogó interjút.

Hogyan zajlott a színház átvétele? Milyen állapotban találta az intézményt? Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

Az átadás-átvétel folyamata a színházi környezetben különösen összetett és érzékeny, mivel egy új vezetőség általában egy meglévő társulatot vesz át, amely szakmailag és emberileg is kihívások elé állítja az új vezetőket. Az új vezetés feladata, hogy a meglévő szakmai közösséget megnyerje és sikeresen integrálja a saját elképzeléseibe, miközben fenntartja a művészeti tevékenység folytonosságát.

Amikor átvettük a Magyar Színház irányítását, művészeti szempontból alapvetően egy jól működő családi és ifjúsági profil fogadott bennünket, amelyre lehetett alapozni. Azonban az infrastruktúra terén komoly hiányosságokat és elavultságot tapasztaltunk. Az 1966-ban átadott épület több szempontból is korszerűsítésre szorult: az elavult technikai rendszerek – legyen szó a díszletek mozgatására szolgáló lift működési zavarairól, a tűzjelző rendszer probléma köréről, vagy a hang- és videotechnika kiszervezettségéről – mind olyan akadályokat jelentettek, amelyek nemcsak a mindennapi működést, hanem a színház hosszú távú fenntarthatóságát is veszélyeztették. A forgószínpad és egyéb kulcsfontosságú technikai elemek szintén felújításra szorultak.

A gazdasági szempontból szükséges szemléletváltás a társulat felé is kiemelten fontos volt. A költséghatékonyság növelése, a források optimális felhasználása, az új gazdálkodási és marketing stratégiák bevezetése alapfeltételei voltak annak, hogy a színház működését stabilizáljuk, a művészeti célkitűzéseinket fenntarthatóvá tegyük. Ez az időszak nemcsak a gazdasági kihívásokról, hanem a színház iránti elkötelezettségről és a közös célok iránti nyitottságról szólt.

Milyen elsődleges lépéseket tett a színház gazdasági stabilizálása és megújítása érdekében?

Az elsődleges célkitűzéseink közé tartoztak – a színház átvételét követően – a szervezeti stabilizáció és a művészi irányvonal újradefiniálása. Elengedhetetlen volt, hogy az új vezetés bizalmi kapcsolatot építsen ki a társulattal, hiszen a művészeti munka alapvetően az együttműködésre épül. Ez a folyamat magában foglalta a művészeti célok és a jövőbeni repertoár irányvonalának megfogalmazását, ugyanakkor fontos volt számunkra, hogy a meglévő családi és ifjúsági színházi hagyományokat is megőrizzük és tovább fejlesszük.
Az igazgatók pályázatban meghatározott elvek alapján klasszikus színházi előadásokat is szeretnénk, melyek mellett megférnek a már repertoáron lévő siker darabjaink. 

Az új művészeti koncepcióval párhuzamosan a színház gazdasági teljesítményének javítása is kulcsfontosságú volt, különösen a jegyeladási statisztikák és a marketingtevékenységek elemzése szempontjából. A nézői visszajelzésekből világosan kiderült, hogy az elavult infrastruktúra, különösen a nézőforgalmi területek, kiszolgálóhelyiségek, mosdók és büfék állapota jelentős elégedetlenséget váltottak ki.

Célunk az volt, hogy a művészeti és infrastrukturális megújulás kéz a kézben haladjon, és az új évad nyitása már olyan körülmények között történjen, melyek megfelelnek a nézői igényeknek és elvárásoknak.

Milyen külső és belső megújulások történtek a színház épületében, és milyen hatást várnak ezektől a látogatók élményére?

A színház átalakítása még folyamatban van, azonban már számos területen sikerült előrelépést tennünk. Az eddigi infrastrukturális hiányosságokat részben orvosoltuk és modernizáltuk a belső tereket. 

A nézők azonnal észreveszik a világosabb, frissebb atmoszférát, hiszen megújultak a színház külső és belső felületei. Jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a közönségforgalmi területeken: növeltük a szociális blokkok számát, bővítettük a ruhatár kapacitását, valamint tágasabbá tettük a büfét, amelynek eredményeképp a Szalon új funkciót kapott, és immár alkalmas különböző kulturális rendezvények, például irodalmi estek befogadására is. 

Az információs rendszereinket szintén korszerűsítettük, a technikai fejlesztések pedig tovább folytatódnak, különös figyelmet fordítva a hangtechnika modernizálására és a tűzjelző rendszer kiépítésére.

Ha ezen haladunk tovább, mik a jövőbeli tervek a belső térrel? Hol szeretne jövő ilyenkor tartani?

Nem állhatunk meg itt, hiszen a színház korszerűsítése nemcsak a külső megjelenést érinti, hanem az intézmény mélyebb, infrastrukturális problémáit is. Bár a nézőforgalmi és színpadi területeken sikerült esztétikailag javítani, a belső struktúra sokkal rosszabb állapotban van. A nézőtér ülőfelületei – beleértve a székeket, páholyokat és pótszékeket még mindig az 1966-os állapotokat tükrözik, ami egyértelműen szükségessé teszi a teljes cseréjüket. A következő évben konkrét terveink vannak az ülőhelyek teljes felújítására. Emellett célunk a világítástechnika fejlesztése és a forgószínpad korszerűsítése, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a színház a művészeti tevékenység mellett a nézői élmény szempontjából is megfeleljen a mai kor elvárásainak.

És a becsomagolt külsővel? 

Egyeztetve fenntartónkkal, különböző pályázati lehetőségeket kezdtünk feltérképezni, hogy forrást találjunk a színházunk modernizálásához. Különösen hangsúlyos szerepet kap a fenntarthatóság és zöldítés kérdése. Koncepciónk részeként célunk, hogy a külső homlokzatot egy új, innovatív kubatúrával és teljes élő zöldfelülettel borítsuk be. Ezzel nemcsak a környezetre gyakorolt káros hatásokat kívánjuk csökkenteni és a levegőminőséget javítani, hanem fontos szerepet töltenénk be a kerület zöldfelületének növelésében is, amely jelenleg korlátozott. Ez egy modern, előremutató irányvonal, melyben reméljük, hogy sikerül elegendő forrást találni és biztosítani az innovatív megújulás megvalósításhoz. Jelenleg az elbírálási folyamat közepén tartunk.

A Pesti Magyar Színház, szeptembertől a “pesti” szót elhagyva, visszatér a gyökereihez és Magyar Színházként folytatja történetét.

Hogy zajlott a Rebranding? Hogyan illeszkedik a rebranding és az épületfelújítás a közép- és hosszú távú tervekbe?

A színház modernizálása és identitásának megerősítése kiemelt célkitűzés volt. Az új arculat kialakításával egy jól felismerhető intézményt kívántunk létrehozni, amely méltó a közel 130 éves múltjához. Ennek részeként a névváltoztatás és a honlap megújítása mellett a kommunikációnkat is modern platformokra helyeztük át.

Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy újra megtaláljuk a színház identitását. Korábban Pesti Magyar Színház néven működtünk, de szeretnénk visszaadni azt a méltóságot, amelyet a színház még Nemzeti Színházként hordozott. A névhasználatban is egyértelművé akartuk tenni, hogy a klasszikus magyar és világirodalmi darabok otthona vagyunk, miközben elkerüljük a „Pesti” elnevezéssel járó esetleges összetéveszthetőséget más színházakkal. A 639 férőhelyes épület és az évszázados múlt révén úgy éreztük, hogy a „Magyar Színház” név hitelesen és méltóképpen tükrözi ezt a gazdag örökséget.

Milyen fő szempontok vezérelték a színház arculatának megújítását, és milyen üzenetet szeretnének közvetíteni az új márkaképpel?

A színházunk működése rendkívül összetett, mivel széles közönséget céloz meg, a családi és ifjúsági vonaltól kezdve egészen a felnőttek számára kínált klasszikus művekig. A színházi repertoárunk a babaelőadásoktól a színházi nevelésen és drámapedagógiai programokon át a nagy klasszikusokig terjed. Ezért az arculatváltás során olyan irányt kívántunk követni, amely modern, fiatalos és könnyen befogadható, megfelelve a mai trendeknek.

Az új logónk központi eleme a Magyar Színház „M” betűje, amelyet egy hangjeggyel egészítettünk ki, ezzel is hangsúlyozva a zenés színházi vonalunkat.

Látszik, hogy a színház nagyon erősen épít a fiatalokra és aktívan jelen van a nekik szóló platformokon. (Instagram, TikTok)
Mesélne erről a váltásról?

Családi és ifjúsági színház révén, elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a megfelelő kommunikációt a közönségünkkel.

A színháznak nagyon erős marketing csapata van, akik a szakma különböző területeiről érkeztek és szó szerint berobbantották a social felületeinket. Számos videóknak van 1-1,5 millió feletti nézettsége, melynek hatása a jegybevételekben is visszaköszön.  

Természetesen a jegybevétel rövid távon igazolja a működésünket, de hosszú távon a fő célunk a kultúra megőrzése és népszerűsítése, mindezt a legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel kívánjuk elérni.

Négy sikerdarabunkhoz forgattunk le filmszerű videóanyagot, mely gyors, mozgó vágásokkal idézi meg a modern akciófilmek lendületét. A klip célja, hogy vizuálisan vonzó módon népszerűsítse produkcióinkat, megmutatva azok lényegét és hangulatát. Az effektek és kompozíciók révén a nézők betekintést nyernek a darabok izgalmas világába, miközben a történetek lebilincselőbbé válnak.

Hogyan érinti a megújulás a színház színészeit és stábját? 

Célul tűztük ki, hogy a 21. századi normatívák figyelembevételével megújítsuk a szociális tereket színészeink számára. A fejlesztések nemcsak a színfalak előtt, hanem mögött is zajlottak a nyáron, különös figyelmet fordítottunk az öltözők felújítására.

A színészek érdekvédelme érdekében létrehoztuk az üzemi tanácsot, amely érdekvédelmi szervezetként működik a munkáltatóval szemben. Ennek keretében munkavédelmi felelőst is kineveztünk, a közelmúlt negatív példái alapján. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. E lépések révén szeretnénk javítani színészeink munkakörülményeit, biztosítva a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet, amely hozzájárul a művészi tevékenység hatékonyságához és minőségéhez.

Terveink között szerepel további egy színészklub létrehozása, amely az előadások után megfelelő teret biztosít a közös kikapcsolódásra, beszélgetésekre.