Anya és lánya – hullámzó kapcsolatuk ellenére – rajongva szerették egymást. És bár huszonöt évvel ezelőtt Dévay Camilla elbúcsúzott az élettől, szerettei azóta is félve gondozzák a róla készült felvételeket, képeket. Leánya, Udvaros Dorottya mesélt a kapcsolatukról.

A teljes interjú itt olvasható.

Dévay Camilla rendkívül tehetséges színésznő volt, akinek nagy jövőt jósoltak, lányát azonban nem próbálta erre a pályára terelni soha, mert Dorottya egyáltalán nem volt „szereplős” kislány.

„Emlékszem, ahogy anyukám a kecskeméti színészlakás apró mosdójában folyton Arany-balladákkal szórakoztatott, de nem azért, hogy tanítson, hanem hogy legyen elég türelmem kivárni, amíg egy lavórban megfürdik. Mert akkoriban a folyosó végi, közös fürdőszobák ilyenek voltak. És valószínűleg ennek köszönhetően az általános iskolában – mindenki ámulatára – egyszercsak előrukkoltam az egyik leghosszabb Arany-balladával, a Pázmán lovaggal” – számolt be egy interjúban Udvaros Dorottya.

„Később, amikor már valóban érdeklődtem a színészet iránt, anyukám boldogan segített. A Színművészetire a legemlékezetesebb szerepéből, az Élektra egyik monológjából készültem fel. Persze végigvitatkoztuk a felkészülés időszakát, ahogy azt is, amikor sanzonokat gyakoroltunk. De a színpadon mindig mindent úgy csináltam, ahogy tanácsolta, ő volt a példaképem. Idővel a versmondás amolyan szent dologgá vált számomra is” – árulta el a Nemzeti Színház művésze.

Dorottya csak azt sajnálja, édesanyja karriere fiatalon kerékbe tört. „Kora egyik legsikeresebb színésznője lehetett volna. Végzős diákként öt fővárosi színház versengett érte, majd hirtelen az egyik próbáról elvitték, később pedig három év börtönre ítélték. A koholt politikai vádak annyira nyilvánvalóan hazugságon alapultak, hogy a családnak meg sem fordult a fejében, ügyvédet kérjenek” – fejtette ki Udvaros Dorottya.

A teljes interjú itt olvasható.