Színpadi és filmes alakításaiért szinte minden létező elismerést megkapott már. Az Index megkérdezte, mit jelent számára a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíja. 

„Azért ez nagyon más, mint a többi, életműdíjat most kapok először” – kezdi szavait Udvaros Dorottya. A felvetésre, miszerint a Kossuth-díj is összetett elismerés, amelyet szintén nem egyetlen alakítása miatt kapott meg, úgy fogalmazott: „Az valóban sok mindent fog át, és akkor azt is gondoltam, hogy talán túl korán vehettem át. Én voltam az egyik legfiatalabb Kossuth-díjas. Abban az évben lett posztumusz Kossuth-díjas Őze Lajos és Latinovits Zoltán. Nagyon különös érzés volt, talán fel se fogtam, hogy Kossuth-díjas lettem. Illetve kicsit meg is ijedtem attól, hogy most már soha nem lehetek rossz. Nem bukhatok meg valamiben, nem tehetem meg, hogy valami ne sikerüljön. Pedig előfordul, hogy az ember minden tudását, tehetségét megpróbálja valamibe beleadni, és mégsem lesz sikeres a munka. Ezek a kudarcok nagyon fontosak, tanulságosak és hasznosak.”

Udvaros Dorottya arról is beszélt, hogy emlékszik a hetvenes-nyolcvanas évekre: „Nagyon nagy szerencsém van, hogy a pályám legelejétől kezdve dolgozhattam mozifilmekben és rengeteg televíziós produkcióban is. Akkoriban a tévés munkák többsége nem sorozat volt, televízióra készülő művészfilmeket készíthettünk. A pályám elején egyszerre kezdhettem színházban dolgozni, filmezni mozi- és tévéfilmekben. Az ország legcsodálatosabb rendezőivel hozott össze a jó szerencse, ami olyan elképesztő lehetőség, aminél jobb nem történhet egy fiatal színésszel.”

„Most éppen egy elsőfilmes rendezővel, Szeleczki Rozáliával dolgozom a Cicavízió munkacímű filmben. Rekordsebességgel kell leforgatni ezt a nagyjátékfilmet is. Ez a nagyon feszített tempó nyilván jár bizonyos kompromisszumokkal. Visszatérve a hetvenes-nyolcvanas évekre: úgy érzem, hogy jó időszakban kezdtem el a pályámat” – tette hozzá.

Udvaros Dorottya már elkezdte próbálni Hubay Miklós Ők tudják, mi az a szerelem című kamaradarabját: „Rátóti Zoltán rendezi, ősszel mutatjuk be. Annak idején Tolnai Klári és Sinkovits Imre játszotta sokáig és hatalmas sikerrel. Annak különösen örülök, hogy újra Blaskó Péterrel állhatok színpadra, akivel annak idején a Katona József Színházban rengeteg közös munkánk volt. Nagyon szeretek vele próbálni és játszani.”