Több mint hetven éve táncol, és lassan hat és fél évtizede van a pályán. A legendás Pécsi Balett alapító tagja, ma pedig ügyvezetője. Uhrik Teodóra táncművész a Magyar Kultúra Magazinnak nyilatkozott.

A kérdésre, meglepte-e, hogy éppen az Erő lapszámba szeretnének interjút készíteni vele, Uhrik Teodóra elmondta:

„Nem, hiszen a tánc erőt igényel, már egészen kis kortól testi és lelki kondíciót egyaránt. Mert melyik az a szakma vagy sport, amelyet nyolcéves kortól kilenc éven át ilyen keményen kell tanulni? Jézusom, kilenc évig! Azt a millió lépést, s a millió lépésnek a különböző fokozatait kisebb, 45, aztán 90, majd 180 fokon, aztán az egészet összerakni, megszerezni a koordinációs tudást. De nem is ehhez kell az erő, mert ehhez hozzászokunk. A dolog túléléséhez kell leginkább, amikor vége van. A miénk a legrövidebb művészi pálya, nem több 25 évnél. Van egy esztétikai elvárás, hogy a színpadon szépnek kell lenni, s egy fizikai, hiszen meg kell tudni valósítani a mozdulatokat. Mivel a test kifogy a kellő erőből, úgy 45 éves korban mást kell keresni. Ehhez kell iszonyatos erő.”

Arról szólva, ő hogyan lépett tovább, kifejtette:

„Táncpedagógus-diplomát szereztem, s amikor az aktív balettos időszak vége felé jártam, már adódott a tanítás. Ezzel csodálatosan keveredtem át a másik oldalra. Közben voltak visszatérő fellépések, tehát a színpadtól nem váltam el, tanítani meg imádtam. Nagyszerű ajándék volt ez az élettől. Mindent át tudtam adni, amit megtanultam, és imádtam a tehetséget fölfedezni. Olyan volt, mintha gyémántot lelt volna az ember, amit csiszolgatni kell, hogy elnyerje a legszebb formáját. Ha valaki nem volt elég jó balettból, addig kutattam, amíg megtaláltam, miben tehetséges, a személyiségének melyik stílus felel meg legjobban, s arra irányítottam. Szigorúnak kellett lenni, de mégis mindenben segíteni, amiben csak lehet. A volt növendékeim ma már fantasztikus helyeken vannak.”

Nem olyan régen találta meg a film, a popzene és a divatszakma is. Erről itt olvashat.

Az interjú a Magyar Kultúra magazin 2023/10. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!