Új szereposztással tér vissza A nyomorultak a Madách Színházba – Gadó Anita, Cseh Dávid Péter és Jenővári Miklós mesélt
2024. szeptember 3., kedd 15:37
A nyomorultak idén ősszel visszatér a Madách Színházba: a premiert szeptember 20-án, 21-én és 22-én tartják. A színházban a musical harmadik újjászületésére készülnek tehetséges, fiatal művészek közreműködésével, akik a nyári szünet után már visszatértek a barikádra próbálni. A musical új szereplőivel, Gadó Anitával, Cseh Dávid Péterrel és Jenővári Miklóssal beszélgettünk.
„A musicalirodalom klasszikusa az egyik kedvencem! Külön öröm, hogy most új generációnak adhatunk lehetőséget, hogy életre keltsék az örökérvényű remekművet. Meggyőződésem, hogy a fiatalok ereje és a klasszikus zene kombinációja új korszak kezdete A nyomorultak történetében”
– emelte ki korábban Szirtes Tamás, a darab rendezője. A fiatalok közül Gadó Anita Cosette-ként áll majd színpadra, Cseh Dávid Péter Enjolras, míg Jenővári Miklós Marius szerepében mutatkozik be.
Gadó Anita erős évadot zárt, és azt mondja, a Six, a Valahol Európában és az Evita bemutatója után újabb izgalmas feladatra készül, Cosette lesz A nyomorultakban.
„Számomra ez az egyik legcsodálatosabb darab. Beugróként két évvel ezelőtt debütáltam ugyanebben a szerepben, mégis új feladatként tekintek rá. Az előadás íve, és a fontos alapkövei megmaradtak, de az új szereplők inspirálták az alkotó csapatot, és új energiákkal is töltik meg az előadást. Izgalmas a próbafolyamat, szeretem a hangulatát, Cosette nagyívű dalait” – mesélte. Hozzátette, A nyomorultakat először Londonban látta.
„Az elmúlt hónapokban, a próbák alatt végre olyan jeleneteket is láthattam, amiket előtte ilyen közelről soha. Hidegrázós élmény. Gondolkoztam rajta, hogy mi lehet a sikerének titka. Abban biztos vagyok, hogy a zenéje tökéletes. Schönberg minden egyes pillanatra a legszebb dallamokat írta, melyek tökéletesen adják vissza az érzelmeket. A története izgalmas és megható, de a zenéje mindenek felett áll.”
Cosette-ról szólva elárulta: „Én erősebb karakter vagyok; Cosette mozdulatai, a gondolkodása is sokkal lágyabbak nálam, de szeretem azokat a feladatokat, ahol ki kell lépnem a komfortzónámból” – mondta.
Cseh Dávid Péter szintén egy sűrű évad után csatlakozott A nyomorultak stábjához. Elárulta, hogy több karakter meghallgatásán is részt vett. Pályája elején Mariust érezte magához közel, de a castingon már végig azért drukkolt, hogy megkapja Enjolras szerepét. „Korban és jellemben is passzolunk egymáshoz.” – hangsúlyozta.
A kérdésre, van-e olyan ügy, ami mellett hasonló mellszélességgel kiáll, mint Enjolras a barikádon, elmondta: „Nem egyszer fordul elő, hogy belehajszolom magam olyan dolgokba is, amelyek nem nagy ügyek, de engem mégis megnyugvással tölt el, hogy kiállok a saját igazamért. Néhányan makacsnak tartanak, pedig az igazságosság mindig fontos szerepet játszott az életemben.”
Cseh Dávid Péter úgy véli, rendhagyó volt az eddigi próbafolyamat, hiszen a Madách Színházban korábban már játszották a darabot. „De nem szenvedünk hiányt semmiben, Szirtes Tamásnak köszönhetően ezúttal is több aspektusból vizsgálunk meg egy-egy jelenetet.” – fogalmazott.
Hozzátette: „Mindenkinek megvan a maga azonosulási pontja a történettel, nekünk is megvolt a saját forradalmunk, a saját lázadásunk. Érdekes, de a darabot színházban még nem láttam, ám az első ősélményem A nyomorultakkal mégis meghatározó volt. A pályámat a Társulat c. műsor indította el, ahol elénekelték az ’Egy nap még’ című dalt’. Sosem fogom elfelejteni. Szerintem ez a dal a musical irodalom csúcsa. Aztán megérkezett A nyomorultak-film Anne Hathaway-jel, és Hugh Jackmannel. Két olyan osztálytársammal néztük meg, akiknek semmi köze nem volt a zenés színházhoz, de még ők is extázisba estek. Meggyőzött, hogy nem én vagyok elfogult A nyomorultakkal, hanem
valószínűleg arra is hatással van a mű, aki nem ezekben a berkekben mozog.”
A színész arra is rávilágított, hogy a musical 2024-es bemutatóját is nagyszabású casting előzte meg, ahol gyakorlatilag az egész zenés színházi szakma jelen volt. „Szerintem nagyon hasznosak a castingok, életet adnak a szakmánknak, miközben lehetőséget kapnak azok a pályatársak is, akik nem kerültek eddig reflektorfénybe.”
Jenővári Miklós a Tizenötödik főszerepe után újabb kiemelkedő feladatra készül, Mariusként lép majd színpadra A nyomorultakban. A szerepet ő is casting útján kapta meg.
„A Madách Színházban a legkisebb szerepekre is nagy volumenű casting folyik, ezúttal is rengeteg embert meghallgattak. Szinte az összes ismerősöm megfordult a színházban, hiszen egy új generáció tagjai állnak most be, illetve néhány régi szereplő most más karakter bőrébe bújik.”
Jenővári Miklós elmondta, Szirtes Tamás rendezővel minden próba elemzőpróba egyben. A váz már megvolt, nem nulláról indultak, és augusztus végétől egy újabb kör, még egy egyhónapos próbaidőszak várta őket, szóval most a próbafolyamat felénél tartanak.
„Már most látszik, hogy a jelenetek dinamikáját mennyire megváltoztatja az új szereposztás. Én például teljesen más Marius leszek, mint Solti Ádám vagy Borbély Ricsi volt, akik mindketten Jean Valjeant alakítják szeptembertől. Az anyag ugyanaz lesz, de más megközelítésből. Pusztán azért, mert egy új generáció is csatlakozik.”
Arról szólva, hogy közel érzi-e magához Marius karakterét, kifejtette: „Én is szélsőségesen szeretek. De amellett, hogy Marius romantikus, szerelmes hős, engem jobban érdekel, hogy ki is ő valójában, hogy miként tud egy forradalmár egy egész rendszert megdönteni, és akár az életét feláldozva átformálni az értékrendszerét. Szóval ez az ember az előadás kezdetén nem szerelmes, csak a forradalom érdekli, ahogy az összes többi ifjút. Miután találkozik Cosette-tel, onnantól már van mit veszítenie, már nem szívesen áldozná fel magát. És ő az egyetlen a szereplők közül, aki nem hal bele a forradalomba. Az is nagyon érdekel, hogy milyen mentális, lelki válságba kerül, amikor körülötte mindenki feláldozta magát egy eszméért.”
A hősökről szólva, elárulta, a Tizenötödik c. darab és Kazinczy Lajos kapcsán is felmerült, hogy ez a típusú önfeláldozás a mai korból kihalt.
Úgy fogalmazott: „Nagyon kevés példát látunk arra, hogy valaki a teljes egzisztenciáját, életét, kapcsolatrendszerét feláldozza egy ideáért. Manapság leginkább olyan áldozatokat hozunk, amiért cserébe valamifajta visszacsatolást vagy előnyt várunk. Egy politikus sok mindent feláldoz, hogy hatalomra jusson. Egy sztár sok mindent feláldoz, vagy adakozik, hogy szimpatikusnak tűnjön, de nem mindenét teszi kockára, vagyonának csak töredékét. Egyfelől üdvözlendő, hogy nem kell úton-útfélen puskák elé ugrani azért, hogy az ember úgy élhessen, ahogy szeretne. Másfelől pedig hiányoznak a példaképek vagy minták, az erős meggyőződések is a világból. De ez egy nehéz, generációs kérdés.”
A nyomorultak mai napig tartó sikeréről úgy véli, vitathatatlan, hogy elképesztő a darab zenéje.
„A musical alapjául szolgáló regény intrikus, szövevényes, izgalmas, szenvedélyes és hatalmas terjedelmű. Az, hogy egy ilyen anyagot zenésítettek, majdhogynem példa nélküli, kevés hasonló vállalás akad. Szerintem azért is lett ekkora siker A nyomorultak, mert formabontó. Az önfeláldozás, a példamutatás olyan értékei a műnek, ami miatt a nézők sokáig beszélnek majd róla, de beülni a zenéért, a díszletért és a showért fognak.”
A színész arra is rávilágított, hogy a musical nyitójelenete számára ikonikussá vált az évek során, és mint monda: „Amikor először láttam, én is azt gondoltam, hogy vagy azonnal háborúba indulok, vagy megdöntöm a rendszert.”
Szirtes Tamás a Madách Színházban először 1999-ben, majd 2015-ben állította színpadra a Victor Hugo örökérvényű regényéből készült zenés darabot. 2024-ben harmadik pedig újjászületésére készül az előadás.
Boublil és Schönberg világhírű szerzeményének ma már jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is.
Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja.
Szerző: Vass Kata / Színház Online