Újabb nyílt levél Nagy Viktornak és Eperjes Károlynak: „Várjuk a művészurak füle botjának megmozdítását”
2024. május 7., kedd 06:56
Ahogy arról beszámoltunk, a Facebookon tett közzé nyílt levelet a Magyar Színháznak címezve Hunyadi Emőke, egy budapesti színitanoda és Gy. Tamás koreográfus egykori diákja, aki feljelentést tett egykori tanára ellen. 2022. áprilisában jelent meg vele és 23 másik bántalmazottal a HVG 360 oldalán egy interjú, amelyben elmesélték történetüket a nagy nyilvánosság előtt. Emőke most annak kapcsán fogalmazta meg godolatait, hogy felkerült a Magyar Színház Facebook oldalára az újonnan repertoárra került Rómeó és Júlia című előadás olvasópróbájáról készült portfólió, ahol a társulat tagjai között látható Gy. Tamás. A Magyar Színház szintén közleményben reagált, amelyben tudatták, Gy. Tamásnak nincs és nem lesz szerződése vagy megbízása a teátrummal. Erre reflektált újfent Hunyadi Emőke.
A Magyar Színház nyílt levele:
A közösségi média felületein közzétett, a Magyar Színház vezetését megszólító nyílt levélre az alábbiakkal kívánunk reagálni:
A Magyar Színház vezetése elkötelezett amellett, hogy minden lépést megtegyen annak érdekében, hogy a színház egy biztonságos és tiszteletteljes környezetet nyújtson munkatársainak és a tisztelt közönségnek egyaránt. A színház vezetése maximálisan elutasít mindenféle bántalmazást, legyen az szexuális, fizikai vagy verbális jellegű.
A Gy. Tamással kapcsolatos felmerült kérdések tisztázása érdekében szeretnénk közölni, hogy Gy. Tamásnak jelenleg nincs, és a jövőben sem lesz szerződése vagy megbízása a Magyar Színházzal.
Ő, mint korábbi alkotó vett részt a Rómeó és Júlia felújító olvasópróbáján.”
Hunyadi Emőke újabb nyílt levele Nagy Viktornak és Eperjes Károlynak:
Kedves Nagy Viktor és Eperjes Károly!
Időközben befújta az ablakon a szél, hogy Gyöngyösi Tamás rendszeresen tartott próbákat a közszemlére tett olvasópróba előtt, tart jelenleg is és várhatóan ezután is fog – mindezt a tagok beleegyezése nélkül és akarata ellenére. Amit bár nem jeleznek -és tartom, hogy a hallgatás minden esetben relativizálás-, azért nem, mert nem merik megtenni. Képzeljük csak el egy pillanatra, hogy milyen lehet az a környezet, ahol egzisztenciálisan és szakmailag kiszolgáltatott emberek nem mernek nevén nevezni egy közismert ragadozót miközben ő, az éppen a saját magáról elnevezett gurulásaival koreografálja őket. Eközben az intézmény azt nyilatkozza: „minden lehetséges lépést megtesz a tiszteletteljes környezet kialakításáért”. Nos, akkor hogy is van ez kedves művészurak?
A másik kérdés az, hogy mire gondoltak a köztiszteletben álló művészurak bántalmazás maximális elutasítása alatt, ha a Magyar Színház művészeti főtitkára egy kiskorúak bántalmazásáért eljárás alá vont ragadozót simogat -puszilgat- nyilvánosan?
Mostmár kijelenthetjük, hogy nem csupán a színház dolgozóinak és az áldozatoknak tartoznak sürgős magyarázattal és bocsánatkéréssel, hanem a nyilvánosságnak is, miután a Magyar Színház nevében közzétett nyilatkozatban a jól irányzott arconköpést egy kis hazugsággal is sikerült megspékelniük, és rezzenéstelen arccal, gátlások nélkül simogatnak (szó szerint) a színház vezető pozíciójában álló tagjai kiskorúak és felnőtt emberek tömegét bántalmazó személyt nyilvánosan.
Mit üzennek ezzel a kedves közönségnek?
Továbbra is várjuk a művészurak füle botjának megmozdítását. Bár a felelősségvállalás úgy tűnik még várat magára, a felelősség nem.
Üdv, Hunyadi Emőke