Mostantól online nézhető a Katona József Színház nyolc éven át töretlen sikerrel futó Ledarálnakeltűntem című előadása Bodó Viktor rendezésében.

Elérhető a Katona Facebook oldalán és Youtube-csatornáján. 

Ajánló a darab elé:

Nem A per című Kafka-regény színpadi adaptációja. Bár a történet gerincét az eredeti mű adja, mégsincs olyan jelenet, melybe ne nyúltunk volna bele azzal a szándékkal, hogy valami újat, hozzánk közelebb állót hozzunk létre.

József K.-t letartóztatják, kezdetben születésnapi játéknak, bankbéli kollégái rossz ízű tréfájának tulajdonítja a történeteket, később azonban rá kell jönnie, hogy nem erről van szó. A LEDARÁLNAKELTŰNTEM antihősének további története már mentes a dramaturgiai fordulatoktól. A bírósági létezés, a létezés bíróságának gépezete, az őt segíteni akaró nők, valamint saját rögeszméi egyre inkább belekényszerítik a harcba, melyből nem kerülhet ki győztesen, hiszen azt sem tudja, miért és ki ellen kell küzdenie.

József K. a procedúra közben hatalmas erőfeszítéssel süllyed egyre mélyebbre, hogy a végén, önmagából teljesen kifordulva, dalolva-táncolva asszisztáljon a kivégzéséhez.

Franz Kafka, miközben felolvasta A Per kéziratát barátainak, állítólag többször is nevetőgörcsöt kapott. K. is csupán ennyit tehetne önmaga védelmében, de mivel megpróbálja kijátszani a szabályokat, már el is fogadta a létezésüket. Segítség nincs, ebből a világból legfeljebb eltűnni lehetne… a kapuőrmindig figyel a kijárati ajtó mellett.

A Ledarálnakeltűntem figurái mind az elviselhetetlenség határán túl próbálják elviselni a rájuk nehezedő terheket. Komolyan venni pedig senkit sem lehet. Ebben a világban nincs fogódzó K. számára. Az ügyvédek egytől egyig elmeháborodott, erotomán véglények. A munkahelyi kollégák paranoiás roncsok. A nők széteső félben lévő „eszközök”. A segíteni akarók segítségre szorulnak. A rendszer pedig, melyet a megfoghatatlan Központi Szervezet irányít, csak azt skandálja, hogy:

„Minden állampolgárnak egy héten egyszer legalább egy állampolgárt meg kell nyugtatnia. Amiért az még nem nyugtatott meg senkit a héten. Amiért az még nem vigasztalt meg senkit a héten. Amiért az még nem nevettetett meg senkit a héten. Amiért az még nem hatott meg senkit a héten. Amiért az még nem dicsért meg senkit a héten. Amiért az még nem szelídített meg senkit a héten. Amiért az még nem győzött meg egy jó ügy érdekében senkit a héten. Amiért az még nem akadályozott meg egy hiba vagy bűn elkövetésében senkit a héten. Minden állampolgárnak egy héten egyszer Legalább egy állampolgárt meg kell vigasztalnia. Amiért az még nem nyugtatott meg senkit a héten. Amiért az még nem vigasztalt meg senkit a héten. Amiért az még nem nevettetett meg senkit a héten…”

Rendező: Bodó Viktor.

Bemutató: 2005. január 28.

Keresztes Tamás, Fekete Ernő, Rajkai Zoltán, Takátsy Péter, Olsavszky Éva, Vajdai Vilmos, Szandner Anna, majd Nagy Abonyi Sarolta, majd Jordán Adél
Kun Vilmos, Tóth Zoltán, majd Dankó István, Mészáros Béla, Lengyel Ferenc, Rezes Judit, Nagy Ervin, Kiss Eszter, majd Kovács Lehel, Ónodi Eszter, majd Érsek-Obádovics Mercédesz, majd Borbély Alexandra, Tasnádi Bence Fullajtár Andrea, Szacsvay László