2022. május 2-án, 19.00 órai kezdettel játssza a 6szín Teátrumban Sirályt című előadását a Gózon Gyula Kamaraszínház.

Vidéki birtokára hazaérkezik a híres színésznő, hogy a nyarat családja körében pihenéssel töltse, a nyár alatt szerelmek szövődnek, de a boldogság tünékeny illúzió. Lehet, hogy ez is komédia? És még egy kérdés: van olyan, hogy az életünk mellet élünk, hisz az életünk maga az életünk, hogy élhetnénk mellette?

„Hajdu László rendezésében nincsenek felesleges elemek, sem a díszlet, sem a mozgások szintjén, és minden mondatnak van mögöttes tartalma. Az összes szereplő szempontjából átélhetjük a történteket, nem egyvalaki személyes tragédiájához asszisztálnak a többiek, mindenki a sajátját szenvedi végig, bár más-más hozzáállással – van, akinek sikerül a sorsához jó képet vágnia.

Ebből az előadásból akár ez is átlátható, hogy a mindenki számára egyformán üres világban az igazi különbség éppen a mi viszonyulásunk, többet számít, mint a körülmények, vagy bármi más” – írta a produkció kapcsán a mezeinezo.blog.hu.

Arkagyinát Nagyváradi Erzsébet játssza, akinek neve szorosan összekapcsolódik a Gózonnal, ő az egyik állandó színésze a „képzeletbeli társulatnak”. Mellette Kálid Artúr alakítja Trigorint. Első ízben dolgozik a csapattal a HOPPart alapító tagja, Herczeg Tamás (Medvegyenko) és Tamási Zoltán (Dorn). Nyinát és Trepljovot Hermányi Mariann és Szurcsik Ádám formálják meg. Mása szerepében Haik Viktória látható.

Hajdu László rendező arra törekszik, hogy hű legyen Csehov eredeti műfaji megjelöléséhez, azaz a nézők komédiát lássanak, amiben persze benne vannak a nagy-nagy drámai pillanatok. Éppen úgy, ahogy a saját életünk is, ami abszurd helyzetekkel és nagy drámákkal van tele. „A cél – bármennyire is fájdalmas, vagy kényelmetlen-, hogy rádöbbenjünk: saját, magunkat látjuk, és megtörténik a tragédia, és mi ott állunk, értetlenkedve… és a zene szól tovább hangosan… és mi észre sem vettük… és talán meg sem történt…” – mondja a rendező.

Jegyek kaphatók: https://www.gozon.hu/hu/jegyek/online.html?extra_id=128922

Fotó: Frecska Sándor/Gózon Gyula Kamaraszínház