Dante, Shakespeare és Katona József után most Vörösmarty Mihály művének olvasását és értelmezését könnyíti meg számunkra Nádasdy Ádám író, nyelvész. A Magvető gondozásában nemrég jelent meg a Csongor és Tünde új kiadása a szerző magyarázó jegyzeteivel – számolt be a Népszava.

Ajánló a kötet elé:

„Ez a könyv a Csongor és Tünde teljes eredeti szövegét tartalmazza, bőséges magyarázó jegyzetekkel és a nehezebb szövegrészek prózai átiratával. Élvezetes munka volt ez számomra, mert a Csongor és Tünde igazi remekmű, a magyar irodalom egyik kincse. Remélem, ez a kiadás könnyebben hozzáférhetővé teszi a szélesebb közönség számára.” 

Nádasdy Ádám

A Népszava beszámolójából:

Bár Vörösmarty Mihály nyelvezete nem tűnik olyan távolinak, mint Katona Józsefé, a Csongor és Tünde szövege nem minden pontján egyértelmű a mai olvasónak. A színpad számára pedig végtelen hibalehetőséget kínál a drámai költemény. Sokáig nem is merték bemutatni, és – ahogy ez nemzeti drámáink esetében lenni szokott – csak jóval szerzője halála után jutott a szöveg színházi térbe. Ugyan ennek oka elsősorban nem a textus értelmezési nehézsége, hanem inkább azok a bűbájos elemek, melyeket Vörösmarty Mihály beleszőtt filozofikus művébe.

Nádasdy Ádám előszavában kiemeli: az akkoriban divatos drámai költeményeket – ilyen Goethe Faustja is – nem szánták színpadra. „Vörösmarty nem gondolhatja reálisnak, hogy Mirígy nyílt színen kővé változik, Kurrah odaröpül Csongor mellé vagy a földből palota emelkedik ki” – írja a szerző, aki mindezek ellenére színházban gondolkodik, ez derül ki számos jegyzetéből. (…)

Nádasdy Ádámnak a kötetbemutatón elhangzott szavaiból kitűnt: az irodalmár, bár a dráma nyelvével foglalkozott elsősorban, mindig maga előtt látta annak színrevitelét. Elképzelése szerint a darab egy faluban játszódik, ahol több karakter ismeri egymást, Csongor például Mirígyet szolgálja, Balga és Ilma pedig Csongor családjának a szolgálói.

– Az egész közegben sokkal több a vaskosság, mint a tündérség. A szöveg többszöri áttanulmányozása közben jöttem rá, hogy a színpadi adaptációkból javarészt hiányzik ez a zsigeri tartalom – fejtette ki Nádasdy, aki kiemelte: a Csongor és Tünde több erotikus utalást tartalmaz, mint azt elsőre gondolnánk.

Nádasdy Ádám Bánk bán-fordítása kapcsán Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az alábbiakat fogalmazta meg egy recenziójában: „Amikor Nádasdy fordít, akkor nemcsak a költő és a tudós fordít, hanem a tanár is.” Ez ismét beigazolódott – írja a Népszavában Rosznáky Varga Emma.

Forrás: Népszava

A kötet itt megrendelhető.