A debreceni színjátszás történetét megelevenítő gálaműsorral nyitotta meg kapuit a Csokonai Nemzeti Színház felújított történelmi épülete. A műemlékvédelmi épületet közel három évig tartó teljeskörű felújítást követően 2023. szeptember 17-én adták át a közönségnek.
Elsőként Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános püspöki helynöke megszentelte a Csokonai Teátrum épületét.
Az átadó ünnepségen nyitóbeszédet mondott Lázár János építési és közlekedési miniszter, Papp László, Debrecen város polgármestere és Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója is.
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében úgy fogalmazott, hogy pontosan 25 esztendeje annak, hogy 1998. október 18-án Debrecen városa egy új korszakot kezdett az itt élők életében.
„Debrecen szintet lépett, egy új város, egy új közösség született és közép-európai mércével is észrevehető az a változás, ami végbement. A debrecenieknek sikerült az, ami a magyaroknak még nem, újra centrummá, központtá válni, újraegyesíteni a sok részre szakadt Alföldet. Ebben a 25 esztendőben Debrecen lett az Alföld centruma. Magyarország Kormánya úgy tekint Debrecenre, mint az ország második fővárosára” – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, Debrecenben a múzsák templomát avatjuk, ami Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli: a szellem, a tudás, a művészet templomát, a tánc és a zene központját.
„Ha van hely, ahol kézzelfogható Debrecen lokálpatriotizmusa, szellemisége, történelme a Nagytemplom és a Kollégium mellett, ha van hely, ahol szinte minden debreceninek van egy saját története, akkor az, a Csokonai Színház épülete” – kezdte köszöntő beszédét Papp László.
Debrecen polgármestere megidézte a múlt nagy színészlegendáit, és köszönetet mondott a jelenlegi társulatnak is.
„A megújult Csokonai Nemzeti Színház a debreceniség megújult erőforrása. Hiszem, hogy az itt átélt színházi élmények hozzájárulnak majd debreceniségünk kiteljesedéséhez, városunk szeretetéhez és tiszteletéhez és Debrecen történelmi értékeinek megőrzéséhez. Ezért is nagy büszkeség számomra, hogy alig egy évvel a Csokonai Fórum megnyitását követően, éppen Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulójára készülhetett el a róla elnevezett színház épületének teljes korszerűsítése.”
A polgármester hangsúlyozta, hogy a megújult épület a ma elérhető legmagasabb műszaki színvonalon és színpadtechnikai tartalommal valósulhatott meg, miközben megőrizte tradicionális értékeit.
„Szabó K. István művészeti vezetővel olyan színházat álmodtunk meg, mely alapvetően a népszínházi struktúrára épül, tehát különböző műfajú és karakterű prózai és zenés előadások váltják egymást, emellett – a nemzeti besorolás figyelembevételével – egy megerősített operatagozat és egy frissen megalakult tánctagozat várja a közönséget” – hangsúlyozta beszédében Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.
„Teszem mindezt annak figyelembevételével, hogy a debreceni közönség, a cívis polgárság büszke kíváncsisággal, ugyanakkor nagy elvárásokkal közelít a színházhoz. Számomra rendkívül fontos, hogy a helyi értékek megtartásával és integrálásával, az oktatási és kulturális intézményekkel szorosan együttműködve a debreceni kulturális élet zászlóshajója legyen a Csokonai Nemzeti Színház. Emellett eltántoríthatatlan vágyam, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi térben is minél hangsúlyosabb szerepet kapjon a teátrum” – húzta alá.
A Szabó K. István rendezte díszelőadás, mely címéül az új évad mottóját kapta: „Költözzünk vissza egymásba!”, időutazásra invitálta a közönséget. A debreceni színjátszás kezdeteit Kiss Gergely Máté színművész idézte meg, Pákh Albert Egy este a Debreceni Színházban című írását tolmácsolva, amely a maga 1844-es keltezésével egy olyan világba repítette vissza a hallgatóságot, amikor a most felújított történelmi épület ugyan még nem létezett, a színjátszás viszont már nagyon is része volt a cívisvárosnak. A színház színművészei ezek után a debreceni színháztörténet nagyjait idézték meg Blaha Lujzától Kóti Árpádig dalban, naplórészletekkel, archív tv-felvételek és hanganyagok segítségével.
Az est közreműködői a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen társulata, a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara, a Debrecenből elszármazott művészek mellett a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes és a PR-Evolution Debrecen Kortárs Táncegyüttes voltak. A gálaműsort Nemes Zsófia és Katona Gábor koreografálta.
Debrecen kőszínházának építésére 1861-ben 140 ezer forintot szavazott meg a város közgyűlése. Az épület 1861 és 1865 között épült fel a franciaországi és angliai tapasztalatokkal bíró építész, Szklanitzky Antal tervei alapján. Az elmúlt másfél évszázad kisebb-nagyobb átalakításai után az utolsó jelentősebb felújítást 1982-ben végezték. Azóta a szerkezeteket és az épület geometriáját érintő rekonstrukció nem történt.
A teljeskörű felújítás 2020. szeptember 17-én a munkaterület átadásával kezdődött és 34 hónapig – 2023 nyaráig – tartott. A munkálatok során építészeti bravúrt végrehajtva cserélték ki a karzatok födémszerkezetét úgy, hogy a mellvédeket megtartották, így jobb rálátás nyílt a színpadra és csaknem megduplázódott a színház befodadóképessége. Tágassá formálták a teátrum előterét és bejáratát.
A jelenlegi legmodernebb technikai eszközökkel felszerelt, süllyeszthető, gyűrűs forgóval ellátott színpadot építettek bővített zenekari árokkal. Magas technikai színvonalat képviselő audiovizuális és hangtechnikai rendszert telepítettek. A felújítás során restaurálták a belső felületeket, új szellőzőgépházat és pinceszinti légakna alagutakat alakítottak ki.
A projektben közel tízezer ember vett részt, ebből legalább kétezren a helyszínen tevékenykedtek. A felújítás generáltervezése 2018 és 2020 között zajlott, Kovács Péter és Tisza István építész-vezető tervezők vezetésével.
Fotó: Miskolczi János