Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnökének friss Index-interjújára, melyben arról beszélt, hogy komoly forrásokat visz el, hogy az állam “tucatnyi szimfonikus együttes tart el”, a hazai klasszikus zenei élet prominens személyiségei: Herboly Domonkos, Vashegyi György, Keller András, Hollerung Gábor, Kovács János és Zsoldos Dávid reagáltak – szintén az Indexen.

Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikusok Szövetségének elnöke szerint Demeter Szilárd a szimfonikus zenekarokkal csupán mintaként próbálta bemutatni a párhuzamosságokat: „Világhírű a képzésünk, ki tudtunk termelni sok kiváló zenészt, így aztán sok szimfonikus zenekarunk lett. Ez óriási érték” – mondja Herboly.

„Nem kevesebb, hanem több klasszikus zenére lenne szükség Magyarországon” – fogalmaz Keller András, a Concerto Budapest első karmestere mondja.

„Nemcsak azért, hogy műveltebb, magasabb érzelmi intelligenciájú nemzet lehessünk, hanem azért is, mert a mostani világban, amikor az emberek elidegenedtek egymástól, és meglazultak az emberi kapcsolatok, szükség van közösségi eseményekre.(…) Nem tudom, mit értünk menedzserszemléleten, a profitorientált, populáris műfajokban ez remekül működhet, de a közművelődésben vagy az oktatásban fontos a minél nagyobb és szélesebb bázisú támogatás. Ha azt értjük menedzserszemlélet alatt, hogy ezután mindig a legnagyobb szellemi és művészi értékkel bíró projekteket és együtteseket támogatjuk, az nagyszerű. Ha viszont az úgynevezett legjobban eladható dolgokat támogatjuk, akkor előfordulhat, hogy Bartók és Beethoven zenéje eltűnik a süllyesztőben” – teszi hozzá.

„Hosszú távon új struktúrákra lesz szükség, de most, rövid távon egy komolyabb elvonás ebben a szférában veszélyes lenne. Ha elkerülhetetlen a megszorítás, akkor minden esetben empatikusan, az adott együttes lehetőségeit, teljesítményét megvizsgálva kell a döntéseket meghozni, de a fűnyíróelv szerinti elvonás nem jó” – hívja fel a figyelmet.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke szerint Magyarország példátlanul gazdag infrastruktúrát tart fent a színházak és szimfonikus zenekarok terén, és ez nagy érték. „Ugyanakkor nem lehet az almát a körtével összehasonlítani, még a hat nagy vidéki zenekart sem”.

Vashegyi szerint tele van a világ kérdőjelekkel: Covid, háború, gazdasági válság, amely egész Európát súlyosan fenyegeti. „Meglátjuk, mi lesz: a források tudatos és célszerű felhasználására mindenképp szükség van” – mondja.

A Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar jelenleg az egyetlen önkormányzati fenntartású budapesti komolyzenei együttes. Hollerung Gábor, a zenekar ügyvezető zeneigazgatója szerint: “Nem a művészet az, amin egy válsághelyzetben spórolni kellene, mert ezzel a hatékonyság nem biztos, hogy nő, viszont a megvonás összeomlást okozhat.” Szerinte nem a zenekar sok, hanem a közönség kevés.

Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester nem tartja valószínűnek, hogy összehívták a karmestereket. „Lehet, hogy megkérdeztek egy vagy két karmestert, akikről lehet tudni, hogy úgy gondolják, túl sok a zenekar. Ez régi ügy, de a problémafelvetés azért nem jó, mert megpróbálják a zenekarok létezését anyagi síkra terelni.” Szerinte ha világválság és háború van, akkor nyilvánvalóan mindenütt meg kell húzni a nadrágszíjat, de ez a problémafelvetés, hogy sok a zenekar, mindenképpen hamis. 

Zsoldos Dávid, az Európai Zenei Tanács elnökségének tagja, a Magyar Zenei Tanács elnöke szerint Demeter Szilárd jó érzékkel sejtette, hogy a szimfonikus zenekarokat érintő példáján „nyilván felhördülnek néhányan”.

„Épp egy spanyol rendezvényen voltam, még nem olvastam az interjút, amikor már elkezdtek érkezni az aggódó hívások és üzenetek a telefonomra. Most is csak azt tudom mondani, amit akkor mindenkinek: ezen a valóban szerencsétlen idézeten két okból sem érdemes felhördülni. Egyrészt mert hangsúlyozottan csak példaként, feltételes módban fogalmazták meg, másrészt mert maga az az anekdota, hogy a tizenkét zenekarban csak négyzenekarnyi muzsikus játszana – pláne hogy ezt karmesterek állítanák –, olyan messze áll a valóságtól, hogy ezt a mondatot csak úgy érdemes értelmezni, mint egy fiktív példát egy tetszőleges finanszírozási párhuzamosságra. Azokat pedig tényleg érdemes megszüntetni, nem vitás” – fejti ki Zsoldos.