2012-ben felvételt nyert a Kaposvári Egyetemre Vidnyánszky Attila osztályába, onnan pedig egyből a Nemzeti Színházhoz szerződött. Férje, Berettyán Nándor szintén a társulat tagja és a Karinthy Színház igazgatója. Tavaly ősszel született meg a kisbabájuk, szerepeibe fokozatosan áll vissza, újra láthatjuk A súgóban, a Forró mezőkben és az Álomgyárban. Katona Kinga színművészt kérdezte a Pesti Műsor.
A kérdésre, a baba születése után könnyen vissza tudott-e rázódni a munkába, a színésznő elmondta: „Amikor megkérdezték tőlem, mikor tervezek visszajönni, nem tudtam rá pontos választ adni. Attól tettem függővé, milyen lesz a baba temperamentuma. Két hónapos kora körül döntöttem úgy, hogy visszaveszem azokat az előadásokat, amiket miattam nem tudtunk játszani, mivel van elég energiám, tudok aludni, a babával nagyon könnyen egymásra hangolódtunk. Ráadásul plusz könnyebbség, hogy édesanyám segítségére bármikor számíthatok.”
A súgó az egyik ilyen darab, amit hosszú idő után újra játszanak. A mű szerzője és rendezője, Berettyán Nándor absztrakt vígjátéknak nevezi: „Amikor először elolvastam, azt gondoltam, ez a szöveg nagyon különleges és egyedülálló. Mély, filozofikus gondolatokat ír le költői nyelvezettel, elképesztő ötletességgel. Igyekeztünk ehhez méltó előadást létrehozni, színészi játékunkkal sikerült tovább színesíteni Nándi nagyszerű szövegét. Rettenetesen nehéz mű, az előadás dinamikája sokszor nem is hagyja, hogy mindent pontosan megértsen az ember, sok esetben inkább érzéseket, benyomásokat kapunk. Ha a nézők nyitottak rá, különleges élménnyel lehetnek gazdagabbak.”
Arról is faggatták, eőfordult-e már, hogy leblokkolt a színpadon: „Blokkolás előfordult, de súgóra még szerencsére sosem volt szükségem. Azzal a színész lebukik, és a néző előtt lebukni és hiteltelenné válni saját magad előtt a színpad kellős közepén a lehető legrosszabb dolog. Amikor ilyen helyzetben voltam, eddig mindig elöntött az adrenalin, és valahogy kihúztam magam a bajból az utolsó pillanatban. A súgó az utolsó utáni lehetőség, de ez függ a tértől is, például a Gobbi Hilda Színpadon sokkal nehezebb lebukás nélkül segítséget kérni, mint mondjuk a nagyszínpadon. Ami fontos, hogy Nándit nem a súgó primer értelmezése motiválta a darab megírására. Az előadásban a súgó felé irányuló segélykiáltás Isten és az ember kapcsolatát is jelenti. Ha bajba kerülünk, és nem tudjuk, hogyan tovább, segítséget kérünk. Ez lehet Isten, az univerzum, egy őrangyal, mindenkinek saját hite szerint valami vagy valaki, akitől azt reméljük, hogy kihúz minket a bajból.”
A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.