Vecsei H. Miklós: „Nem piaci rést, hanem értékrést keresek”
2020. április 23., csütörtök 07:42
A Kreatív a Poket és a POME alapítóival azaz Vecsei H. Miklóssal és Bendl Mátyással márkáról és irodalomról beszélgetett. Lapszemle.
A teljes interjút a KREATÍVban olvashatják.
Decemberben egy olyan novelláskötet jelent meg a Poket könyvek sorozatában, melyet szokatlan módon egy reklámügynökség állított össze és egy biztosító szponzorált. A POME által életre hívott és a Generali márka által támogatott „Mi van?” című kiadványban fiatal véleményvezérek történetei elevenednek meg kortárs írók tolmácsolásában. Többek között Süveg Márk Saiid, Farkas Franciska és Puzsér Róbert sztorijai olvashatók például Ayhan Gökhan, Mécs Anna és Lackfi János tollából. Bendl Mátyás POME- és Vecsei H. Miklós Poket-alapítóval beszélgetett a Kreatív, nem csupán a kötetről, hanem a Poket brandről és az irodalomban rejlő márkaépítési lehetőségekről.
Két éve indították az első Poket-automatákat, először csak Budapesten, azóta már számos vidéki városban is. A kérdésre, mennyire van emögött tudatos márkaépítés, Vecsei H. Miklós elmondta:
„Megfogalmaztam magamnak egy olyan fogalmat, hogy értékrés. Tehát azt a látásmódot követem az életemben, hogy amikor belefogok valamibe, nem piaci rést próbálok keresni, hanem értékrést. Ha színpadi műről van szó, ha szociális misszióról, mindig azt próbálom megtalálni, hogy mi lehet az az érték, ami hiányzik? Akár a közösségben érzékelem a hiányát, akár a közvetlen környezetemen érzem azt, hogy igény lenne rá. Azt gondolom, hogy ezek az értékrések adott esetben tudnak piaci alapon is működni egy idő után.
De hogyha konkrétan a Poketet nézzük, az szigorúan egy nonprofit szervezet. Ha mínuszosak vagyunk, akkor a hiányzó részt beletesszük a színpadi jogdíjainkból, ha pedig pluszosak vagyunk, odaadjuk valamilyen alapítványnak. Erre azért van szükség, mert visszásnak tartanám, hogy a színházbeli sikerünket meglovagolva, olvasásnépszerűsítés látszatát keltve profitot termeljünk.”
A Poket előtt is léteztek zsebkönyvek, de ők voltak az elsők, akik tényleg okostelefon méretű könyvekkel jöttek ki a piacon: „Az ötlet valóban az okostelefonból jött. A függője voltam, tök fölöslegesen nyomkodtam folyamatosan. Innen támadt az elképzelés, hogy mi lenne, ha telefon helyett minőségi irodalmat vennék elő a zsebemből?
Először magamnak szerettem volna csinálni egy zsebkönyvsorozatot, olyan címekkel, amiket én is szívesen olvasnék. Első körben legyártattam egy textilborítású Dosztojevszkij-kötetet Szekszárdon. Ezt azután sok embernek megmutattam, vagy elmeséltem, és az ötlet annyi tetszett mindenkinek, hogy éreztem, erre nem csak nekem van igényem.
Úgy éreztem, hogy ha ez valaha létrejön, akkor nem feltétlen az olvasásról fog szólni, hanem valami offline együttlétet vagy egymásra figyelést hirdető közösségről. Pedig ez négy-öt éve volt, akkor még nem volt annyira menő ez a digitális detox”.
Arról, hogyan keveredett bele ebbe a könyves történetbe egy reklámügynökség, Bendl Mátyás kifejtette: „Egy hirtelen inspirációból született az ötlet. Egy kiváló kollégám előadott a TEDxYouth rendezvényen, ahová elmentem őt meghallgatni. Ezen az eseményen lépett fel Miki is. Előadásának címe az volt, hogy „Mi van?” (YouTube: „Valóság-e ami nem hat?”). Hogy mi van ezzel a most felnőtt vagy éppen felnövő fiatal generációval? Mi hosszú idő óta ezzel a generációval foglalkozunk reklámügynökségként, így ez a kérdés nálam nagyon betalált. Azt éreztem, hogy ezzel kellene valamit kezdeni, hogy jó lenne csinálni erről egy könyvet. Ott volt ugye a Poket, tehát a Miki köré szerveződött dolgok meg a tőle kapott inspiráció adták, hogy ez az ötlet megszülessen. A huszonhárom éves Kalocsai Bálint kollégám hozzám hasonlóan ezen agyalt éppen, összeültünk, és kitaláltuk a novelláskötet koncepcióját, amivel aztán megkerestük a Mikit. Ő nyitott volt, úgy állt hozzá, hogy oké, csináljátok, aztán valami lesz. Amikor látta, hogy ebből tényleg lesz valami, szerintem ő maga is meglepődött, és ezen a ponton már ő kérte, hogy keressük meg Lackfi Jánost, hogy legyen ennek a szakmai mentora, hogy tényleg minőségi irodalom szülessen a végén.”
A szponzor végül a Generali biztosító lett.
„Ami nagyon érdekes volt ebben az alkotási folyamatban, hogy mennyire kibukott az irodalmi és a reklámos szemlélet közötti különbség. Mi ügynökségként vittük a legnagyobb reklámértékű neveket, akik ilyen szempontból megkérdőjelezhetetlenek.
Közülük többet a Poket csapata visszadobott, mert náluk viszont nem a reklámérték az abszolút érték. Mondtuk nekik, hogy de srácok, itt ez a celeb vagy influencer, vele eladnátok egy csomó Poketet, de itt ez nem volt elég. Az ő koordináta-rendszerükben más értékek dominálnak, nem a reklámérték az első. Végül egyetlen klasszikus influencer került be a kötetbe, Szirmai Gergely. Hatalmas élmény volt átélni és összehangolni ezt a két, sokban különböző szemléletet egy közös és valódi értéket teremtő, fizikailag manifesztálódó irodalmi alkotás érdekében” – árulta el Bendl Mátyás.
Arról, Miklós mennyire köti a brand sikerét a fiatalok körében a saját népszerűségéhez, úgy vélekedett: „Eleinte nyilván összefüggött a kettő, de próbálok hónapról hónapra egyre kevesebbet jelen lenni. Zavarna, ha nem működne nélkülem, visszás üzenete lenne. Kvázi át kell irányítsam a figyelmet az irodalomra és más nagykövetekre, akiket magamnál fontosabbnak tartok.
Nemrég lejöttem a Facebookról és az Instáról, és azonnal tapasztaltam, hogy felére estek az eladásaink, de szerencsére azóta normalizálódtak a számok, és tudok arctalanul kommunikálni a közösséggel a Poket-oldalon keresztül, kiszűrve így a rajongásfaktort. Fontos, hogy a közösségünk felfogja, hogy milyen hallatlanul izgalmas irodalmi művek vannak, csak nem feltétlen találkoztak még velük.
Eddig fontos volt, hogy mi adtuk a kezükbe őket, most már a legtöbbször érzik, hogy milyen irodalomra vágynak, és nélkülünk is keresik. Emellett pedig a nagyköveteink is leveszik a népszerűsítés terhét a vállunkról.”
Arról is beszélt, hogy a Poket szponzorok nélkül a mai napig nem tudna működni és szüksége lenne egy olyan projektmenedzserre, aki ért az irodalomhoz és ért a pénzügyekhez is, jelenleg is keresik ezt az embert.
Arról is szó esett, hogy tavasszal komoly újítást végeztek a fenntarthatóság jegyében, mostantól a könyvek minden porcikája újrahasznosított lesz. Újrahasznosított a papír, de lebomló anyagból készül a borító is: „Nemcsak formai megújulást akartunk, hanem tartalmi, címbeli megújulást is. Indul egy gyerekkönyvsorozat, a felnőttsorozatba pedig bekerülnek életrajzok is. Magyarán az ilyen nagyon bölcsész szépirodalom mellett nyitunk más műfajok felé is. Ami viszont biztos, hogy nálunk ponyva sohasem lesz. A kötetek hátlapjának belső oldalán pedig mostantól mindig bemutatjuk kicsit az írót is, funfactekkel, és egy kis hologrammatricán a portréját. Idén ugyanis az lesz a szlogenünk, hogy olvasni annyi, mint beszélgetni az íróval.”