Darvasi László Madárhegy színdarabját Darvasi Áron vezetésével a Klakker Társulás mutatja be 2022. április 8-9-én a Jurányi Színháztermében. Darvasi Áronnal, az előadás színész-rendezőjével készült villáminterjú.
A Madárhegy c. előadás zártkörű munkabemutatóját tavaly tavasszal tartottátok volna.
Igen. Eredetileg a 2020-21-es évad második felére volt kitűzve a bemutató, de a koronavírus járvány miatt a színházak bezártak 2020 novemberében. Szigorú biztonsági intézkedések mellett a próbákat el tudtuk kezdeni ugyan, és 2021. március végén tartottunk volna egy zártkörű munkabemutatót, de két héttel a bemutató előtt abba kellett hagynunk a próbafolyamatot. Ezután a következő évadra, 2021 novemberére terveztük a bemutatót, de egyeztetési okok miatt az sem valósulhatott meg, de reméljük, most április elején végre bemutathatjuk a darabot.
Milyen változások történetek az előadás kapcsán az elmúlt egy évhez képest?
Független színházat csinálni próbáló fiatalként alkalmazkodnom kell az anyaszínházakhoz, ezért sajnos kiestek szereplők: Gyöngyösi Zoltánt és Lukács Dánielt, akik már sokat próbálták az előadást, el kellett engednünk. Emiatt úgy alakult, hogy én is játszom az előadásban, pedig nem terveztem. Nehéz helyzetbe kerültem: rendezek és játszok is egyszerre. Édesapámat hívom segítségül azokon a próbákon, amikor az én jeleneteimet nézzük, ő rá tud látni a darabra, ismeri a karaktereket, hiszen ő írta őket. A postást játszom, aki időtlen alak, olyan, mint Csehov Meggyeskertjéből Firsz és Shakespeare Szentivánéji álomjából Puck karaktereinek keveréke. Hol átadja a leveleket, hol nem; keveri a szálakat. Egyébként a nézőtéren minden egyes széken egy-egy borítékot találnak majd a nézők, amiben meglepetés vár rájuk.
Miről szól a Madárhegy története?
Az alaphelyzet az, hogy Gonzó (Ertl Zsombor) egy világkönyvtár tulajdonosa, – sok ilyen könyvtár van a világon, ezt nevezzük kultúrának -, csődbe viszi azt, ezért Mr. Külföld (Hencz András), aki a hatalmat képviseli a történetben, el akarja bocsátani. Gonzó könyörög, hogy ne rúgják ki. Mr. Külföld egy feltétellel beleegyezik, ha Gonzó lánya, Jolán (Rudolf Szonja) eléri az érett kort, az apa Mr. Külföldnek adja. Azt latolgatja a darab, hogy Gonzó képes eladni a lányát, cserébe azért, hogy megtartsa a kultúrát, a munkahelyét. Jolán a szemünk láttára nő fel, tulajdonképpen az ő fejlődéstörténete az előadás. Jolán anyja (Hermányi Mariann) mondja ki, hogy Mr. Külföld sokkal jobb ember, mint Gonzó. és jobb lesz Jolánnak vele, mint az apja teremtette toxikus környezetben. A történet végén Jolán visszajön kezében a Madárhegy című könyvvel, amiről azt mondja, ez fogja az embereket élni, szeretni, beszélni tanítani. A Madárhegy könyv is bekerül a világkönyvtár polcaira. A darab azzal zárul, hogy Gonzó ott marad egyedül, a munkahelyét ugyan megtarthatta, de minden, aminek értelme van az életben, elvesztett számára.
Miért ajánlanád a darabot?
Specifikus az előadás a költői nyelvezete miatt. Mindenki folyamatosan fecseg, olybá tűnik, hogy nincs értelme annak, amiről beszélnek a szereplők, de végül a sok fecsegés értelmet nyer, és súlyos, mély lesz a mondanivaló. Különleges a darab világa is, a könyvtárban a könyvek ehetőek, ihatóak, amiért Varjú Ágnes díszlettervező felel. Ez a könyvtár a szereplők mindene, nagy a tét, ha ezt elveszítik. Tringer Bea jelmeztervezőtől kértem, hogy a jelmezekre a darabból bizonyos mondatok legyenek rávarrva. Gonzó felesége tanította Jolánnak a fasírt receptjét, amely recept például a feleség jelmezére is felkerült. Gonzó valaha nagyon szépen beszélt, de mostanra már nehézkesen megy neki, emiatt össze-vissza mondatok vannak a jelmezén, de a szíve fölött a fasírt-receptből egy mondat látható. Ebben az előadásban nem kell mindent tűpontosan érteni, hanem érezni kell.
Mi történik most a főpróbahéten?
Egészen a főpróbahétig a lélektannal, viszonyrendszerekkel foglalkozunk: milyen az a bizonyos szereplő, hogyan létezik, mit mond, milyen a viszonya a környezetéhez, saját magához, milyen a karakterfejlődése. Tehát úgy kell ezt elképzelni, hogy egészen a főpróbahétig felépítjük a belső szerveket, a csontvázat, amely majd úgy egészül ki, hogy a főpróbahéten megérkezik a díszlet, jelmez, fény, hang, effekt. Konkrétan hétfőn reggel érkezik a Jurányi színháztermébe a díszlet, azt beépítjük, ezután a technikai beállás következik, majd már jelmezben tudunk próbálni a színészekkel. A főpróbahétnek az a lényeg, hogy a már begyakorolt lélektanra rákerülnek az effektek, hatások, vagyis ha ezzel az anatómiai hasonlattal élhetek újra, a bőr, a hajszín, a mimika, a szakáll, tehát a külsőségek kerülnek fel a csontvázra. Az elkövetkező napokban azon fogunk dolgozni, hogy látványban is helyükre kerüljenek a dolgok.
Szerző: Bordás Katinka
fotó: Sárosi Zoltán / RTL Magyarország
Rudolf Szonjával és Darvasi Áronnal tavaly készült Jurányi Latte interjú ITT olvasható.
PREMIER – Jurányi Ház!
2022. április 8. 19.00
További időpontok: 2022. április 9., május 9. 19.00
https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/madarhegy