Balsai MóniNádasy ErikaSzívlapátLengyel TamásRátóti Zoltán
  • facebook
  • instagram
  • 2022. május 16., hétfő
    banner_bigBanner4

    Veszedelmes viszonyok – Ősbemutató Kiss Csaba rendezésében az Operettszínházban

    2022. január 22., szombat 06:15

    „Leginkább művészeink, általuk színházunk, a Budapesti Operettszínház sokszínűségét lesz hivatott megmutatni ez az előadás.” Ezekkel a szavakkal vezette fel a Veszedelmes viszonyok című zenedráma bemutatását Kiss-B. Atilla főigazgató a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában tartott sajtótájékoztatón. A darab ősbemutatójára január 28-án és 29-én kerül sor a teátrumban.  

    Az Operettszínház közleménye:

    „Ha figyelemmel követik a 2019 óta létrejött bemutatóinkat, tapasztalhatják, hogy Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynőjétől a Rátóti Zoltán rendezte Anne Frank naplója monooperán át, Bozsik Yvette meseszép János vitézén, a Marica grófnőn, a Hegedűs a háztetőn musicalen és immár a Rozsdalovagon át, de sorolhatnám Vincze Balázs La Mancha lovagját, Harangozó Gyula Diótörőjét, Balázs Zoltán monumentálisan minimalista Nine-ját, Stephen Medcalf hagyományosnak mondható rendezésű, csodaszép A mosoly országát, egészen Kiss Csaba Tajtékos dalok sajátos formanyelvű előadásáig, és most már eljutottunk egy teljesen egyedülálló színházi, zenei, zenésszínházi formanyelvű opuszig, a Veszedelmes viszonyokig, akkor bátran állítható, hogy a sokszínűség, a diverzitás igencsak jellemzi a Budapesti Operettszínház repertoárját. Nem titkolt szándékom, hogy minél szélesebb közönségrétegeket szólítsunk meg folyamatosan, és szoktassunk be a Budapesti Operettszínházba. Ebben kérem az Önök segítségét!” – zárta gondolatait Kiss-B. Atilla.

    A sajtó képviselői azonnal a kettős szereposztásban színre vitt zenedráma díszletébe érkeztek, ahol nem csupán a legjellemzőbb dalok, mint a Szívhangok, a Hisztéria ária, az Utazzon el! és a Nem az én hibám hangzottak el az előadás szereplőinek közreműködésével, hanem a művészek: Kardffy Aisha, Kelemen Hanna, Angler Balázs, Janza Kata, Füredi Nikolett, Széles Flóra, Gubik Petra, Peller Anna, Kocsis Dénes és Sándor Péter meséltek a próbafolyamatról és a maguk által megformált karakterhez fűződő viszonyukról is. Az előadásban ugyancsak főszerepet alakító Polyák Lilla és Cseh Dávid Péter betegség miatt nem tudtak részt venni a sajtóeseményen.   

    Kiss Csaba a Tajtékos dalok stiláris folytatásaként ismét egy francia darabot állított színpadra a Kálmán Imre Teátrumban. A rendező köszönetet mondott a kitartó és elszánt társulatnak, amellyel együtt a járványhelyzet okozta nehézségek ellenére is egy feszültségmentes próbaidőszakon van túl. 

    A darab egyik csodájaként az előadás zenéjét emelte ki: „Az, hogy ez egy ősbemutató, azt jelenti, hogy a világ és a szakma erről az előadáson fog először értesülni. Lenyűgözve néztem, ahogy Kovács Adrián zeneszerző rétegről-rétegre fejtette meg zeneileg a szerepeket. Mögöttünk van egy bonyolult regény, valamint több filmfeldolgozás előképei, mégis „egyénien” és saját ízlése szerint egy barokk világban elevenedik meg a mai gondolkodás, néha még Bartókot is ki lehet hallani.” 

    Kiss Csaba ugyancsak csodaként aposztrofálta a jelmezek világát, amely Berzsenyi Krisztina jelmeztervező munkáját dicséri. A színpadon nem csupán a sajtó képviselői, hanem maguk a művészek is első alkalommal látták a korhű, részletgazdag és rendkívül látványos jelmezeket, amelyek finoman, rejtve, elegánsan érzékeltetve tárják a néző elé az előadás túlfűtött erotikáját.    

    „Ez egy súlyosan erotikus darab. Mindenkinek az a célja, hogy valakit lefektessen, vagy, hogy őt lefektessék, ezt különböző eszközökkel próbálják elérni. Az előadásban viszont egyetlen mell ki nem villan, egyetlen igazán trágár kifejezés nem hangzik el. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a rokokó erotikában a lényeg a képzeletben van. Úgy erotikus, hogy stílusa van. Néhány jelenet úgy súrolja az elviselhetőség határát, hogy közben semmi sem látható. Ez a mai kornak egy nagy tanulsága, amikor is mindenfajta női szépségről lerángatta az utolsó holmit is, és minden titkot megszüntetett.” – hangsúlyozta a rendező.

    Az előadás sajátos atmoszférát teremtő díszlete maga a Kálmán Imre Teátrum egésze a színpaddal és a nézőtérrel együtt, vagyis a néző a különleges vetítésekkel kiegészülő előadás aktív részesévé, míg a szereplők időnként saját karakterük nézőjévé válnak.  

    A Veszedelmes viszonyok zenéjéért Kovács Adrián zeneszerző felel: 

    „A zene adta magát. Nem határoztam meg, hogy pl. barokk klasszika, hanem alapul vettem az ún. „rizsporos” korszakot. Mégsem tekintem stílusjátéknak, inkább arra a kettősségre épül fel az egész, hogy a szereplők mást mondanak, mint amit valójában gondolnak. Ebben tud a zene segítség és kifejezőeszköz lenni, kicsit modern köntösbe öltöztetve.” 

    Öt film és többszáz színházi előadás után Choderlos de Laclos regényét zenedrámaként először a Budapesti Operettszínház mutatja be. Az előadás alkotói: Kovács Adrián zeneszerző, Tassonyi Zsolt zenei vezető, Bori Tamás játékmester, Szigethy Brigitta rendezőasszisztens, Müller Péter Sziámi dalszövegíró, Dreiszker József világítástervező, Berzsenyi Krisztina látvány- és jelmeztervező. A darab története közismert: M. márkiné és V. vikomt egymást támogatják naiv lelkek megrontásában, jó hírük tönkretételében, míg egy nap egymás ellen fordulnak, és viszonyuk veszedelmessé, sőt halálossá válik…

    A zenedráma ősbemutatója január 28-án és 29-én lesz a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. 

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka