Április 9-én új bemutatót tart a TÁP Színház Vid napja címmel a Stúdió K Színházban.
„Európával kezdené, mindig Európával kezdi, méghozzá Nyugat-Európával
ez neki a mániája, Nyugat-Európa, a rögeszméje, hogy belefáradtunk abba
hogy Nyugat-Európa felé, nyújtogatjuk a nyakunkat, és rájöttünk arra az abszolút nevetségességre,
hogy gúnárok lettünk, Európa baromfifarmja, aztán ezen úgy felháborodtunk
mintha nem mi magunk akartuk volna, éppen ezt, ezt a gúnárnyakat
csak későn kapunk észbe, hogy ezek a kinyúlt nyakú nemzetek, milyen közveszélyesek”
Vid napjáról:
A pravoszláv hívők ma ünneplik a szerb nemzet egyik legrégebbi és legjelentősebb ünnepét, Szent Vid napját, Vidovdant. Ez a nap állami ünnep, de nem munkaszüneti nap. Június 28-a a rigómezei csata emléknapja, amely 1389. június 28-án zajlott, és valamennyi háborús áldozat emléknapja a szerb köztudatban. Ezen a napon a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai csaptak össze. A csatavesztést követően, amelyben Lázár szerb fejedelem is elhunyt, Rigómező az ellenállás, a szabadság, a hazaszeretet, a lovagiasság és a szerb kollektív öntudat jelképévé vált.
Északnyugat-Szerbiában és Vajdaságban ilyenkor a lányok és az asszonyok közszemlére bocsátják szőtteseiket, bemutatják kézügyességüket és azt is, mennyire tehetős családból származnak. Mačva környékén az emlékezésnek szentelik a napot, a helyiek kimennek a temetőbe szeretteik sírjához, halat és más ételeket visznek ki, amelyeket Szent Vidnek ajánlanak. (Forrás: Magyar Szó)
Ajánló a darab elé:
Jugoszlávia, 1991.: új arénát nyit a történelem. Ebben a küzdelemben nincs semmi heroikus, csak menekülés, elfojtás és árulás. Mészárlásba belekényszerített emberek, hirtelen felnőtt gyerekek, csatatérré vált otthonok. A szétszakadó országban még a győztesek is áldozatok, hiszen a jövő értelmét veszti, ha halállal kívánják megváltani.
Az állampolgárok itt csak torzók maradhatnak. Torzók, akik lábjegyzeteket írnak az elhazudott valósághoz. Ugyanúgy széthullnak, mint az őket körülvevő világ: a barátságok és a családok felbomlanak, a mesterséges identitás ráég a bőrre, a félelem megeszi a lelket.
Ez már nem csupán a szétszakadt Jugoszlávia, hanem a jelenünk, amivel éppúgy képtelenek vagyunk szembenézni, mint a múlt gondosan takargatott bűneivel. És amíg ezt nem vesszük észre, addig szemlesütve bukdácsolhatunk át újra meg újra a saját magunk teremtette kataklizmákon.
Az előadásban Homonnai Katalin, Nagy-Bakonyi Boglárka, Nyakó Júlia, Pásztor Dániel, Sipos György és Takács Géza lépnek színpadra. A szövegkönyvet Dézsi Fruzsina írta, a zenét Vörös Ákos és az Arif Erdem Ocak szerezte, a darab rendezője Varga Bence.
Előadás időpontok:
2022. április 9. (szombat) 19:30 – BEMUTATÓ
2022. április 10. (vasárnap) 19:30