Vidnyánszky Attila az SZFE-ről: „Előre mondtam, hogy lesz egy fájó kijózanodás”
2021. február 22., hétfő 09:29
Indul a tavaszi félév a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ennek kapcsán interjú jelent meg Vidnyánszky Attilával a Magyar Nemzetben.
Az SZFE kuratóriumának elnöke kifejtette: a „hangos propaganda” ellenére 1200 fő jelentkezett az egyetemre, eközben mindössze 4 hallgató hagyta ott az egyetemet. Azt Vidnyánszky is elismeri, hogy „többen vannak, akik passziváltak”, azonban hozzáteszi, ezt a járványhelyzet is indokolhatja, szerinte „nem feltétlenül a változás miatt” alakult így.
Arról is beszélt, hogy a filmes hallgatók órái már ebben a félévben átkerülnek a Duna TV egykori épületébe, az Ódry Színpad helyett pedig az Uránia Nemzeti Filmszínház nagytermében fogják megtartani a vizsgaelőadásokat.
Vidnyánszky úgy vélekedett, hogy a Freeszfe Egyesület a színházi szakma megosztására törekszik, ennek érdekében „elfoglalnak egy zeneiskola számára felújított épületet”. Azt kihagyta az interjúból, hogy a Freeszfe időközben lemondott arról a lehetőségről, hogy ők használják a korábban a Molnár Antal Zeneiskola számára felújított Damjanich utcai épületet.
Arról szólva, hogy az SZFE új tanárai közül többek nevét nem jelentették be, azt mondta, az érintett oktatók félnek, hogy azonnal megbélyegzik őket.
„Kiadták a parancsot, hogy földönfutóvá kell tenni bennünket. Ennél gyilkosabb szavakat nehéz elképzelni”
– fogalmazott Vidnyánszky Attila, aki szerint a külföldi vendégoktatók nevét sem fedik fel, mert „nemzetközi hadjárat indulna ellenük”.
Az interjú készítője „szoronghatnak a kollégái, melyikük kaphat Kossuth-díjat” felütéssel szóba hozta azt is, hogy Vidnyánszkyt felkérték, legyen tagja a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságának. A felvetésre Vidnyánszky Attila azt mondta, megtisztelő, hogy kíváncsiak a véleményére, de nem ő dönt.
Azt is hozzátette:
„A szabadon szárnyalás, a kötöttségek nélküli teremtés művészi gesztusa helyett a megfelelés, az igazodás kis ügyeskedéseire kényszerít. Az SZFE is ebbe a kalodába zárta önmagát, és végül a zártságnak olyan fokára jutott, hogy mindennemű változásnak, a világ valóságához való igazodásnak valamennyi képességét elveszítette.
A megújulás közös útja helyett inkább a blokádot választották. Az oktatók egy szűk csoportja pedig ennek az ideológiai háborúnak az eszközévé tette a diákokat, veszélybe sodorva azok jövőjét, sorsát, karrierjét. A mi hitünk és meggyőződésünk szerint az egyetem feladata és küldetése, hogy sokféle művészi és szakmai életpálya kialakításra adjon lehetőséget a diákjai számára. Az a feladatunk, hogy az egyetemi képzés az egész magyar színházi, filmes és televíziós szakma számára bocsásson ki művészeket és magasan kvalifikált szakembereket.”
Vidnyánszky Attila szerint a diákok helyesen, észszerűen cselekedek: folyatni akarják a tanulmányaikat: „Előre mondtam, hogy lesz egy fájó kijózanodás. Jó lenne, ha a valósággal való szembesülés tovább zajlana.”