Harmadszor rendezi meg prózai formában Katona József Bánk bán című színdarabját Vidnyánszky Attila, amellett, hogy Erkel Ferenc operáját már négyszer állította színpadra. A 2023. szeptember 3-i bemutató előtt a Nemzeti Színház vezérigazgatóját kérdezte az Index oldalán Sümegi Noémi. Lapszemle.

A Nemzeti Színház rendező-vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában azzal indokolta, hogy időről időre visszatér Katona József színdarabjához, hogy ez valóságosan is remekmű.

„Kevés olyan magyar mű van, amelyik színházilag ilyen jó. Azon túl, hogy a tartalmát, gondolatait, üzeneteit és témafelvetéseit tekintve ezek a magyarság örök aktuális kérdései itt, Közép-Európában, két világ közé szorultan”
– mondta Vidnyánszky Attila.

Szerinte az, hogy hova tartozzunk, hova menjünk, mibe kapaszkodjunk, mit erőltetnek ránk, mit kell hogy elfogadjunk, hol vannak a kompromisszumok határai, amíg magyar él itt, ezen a földön, mindig izgalmas lesz. (…)

Vidnyánszky elmondása szerint ugyanazokkal az elemekkel, rendezői megoldásokkal játszik, amelyekkel húsz évvel ezelőtt is, csak egyre összetettebben: „(…) Formai szempontból sokféle dolgot csinálhat az ember a szöveggel, modernizálhatja, átalakíthatja, csak a lelkét ne bántsuk: a mű üzenete szent. Nem hozhatok ki más üzenetet.
Az háborít fel a legjobban, amikor azt látom, hogy a szerzőnek van egy szándéka, és akkor a rendező vagy egy színház egyszerűen meghamisítja.”

Szintén erős üzenet volt hat éve az „Ott van a haza, hol a haszon” gondolata Biberachtól, és a rendező elmondása szerint Biberach jelenléte most is erős, „mert azóta csak erősödött ez az érzésem. Irgalmatlan mennyiségű Biberach van Magyarországon”.

A rendező elmondása szerint a magánéleti szál is hangsúlyosan jelenik meg, például az, ahogy Gertrudis öccse, Ottó elcsábítja Bánk bán feleségét, Melindát:

„Az ember meg akarja fejteni Bánk bánt, meg akarja fejteni egy kicsit a lelkét, hogy miért úgy cselekszik, ahogy. Abszolút érzem, hogy miért nem lép, és miért nem csapja agyon Ottót. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy megbizonyosodjék, hogy a felesége tiszta. Ha a felesége tiszta, akkor nem érdekes, hogy mit csinál Ottó, Béla vagy Karcsi. Ha viszont nem tiszta, akkor meg nincs értelme agyoncsapni Ottót, mert akkor az életem legfontosabb része, lényege, a feleségem, az a szent viszony sérül, amit az ember a felesége iránt érez. Marhaság, amikor az egyenjogúságról beszélnek, mert normális esetben a nő százszorosan fölötte áll a férfinak. Ez van Bánk bánban, és érzi, hogy mindene összetörik, összeroppan. Mindene. Igen, valóban, ha nagyon akarom, akkor azt mondom, hogy az előző Bánk bánokhoz képest a magánéleti vonal erősödött.

A teljes beszámolót, amelyben megszólal Berettyán Sándor, aki Bánk bán bőrébe bújik, itt olvashatják.