A Vígszínház 125. születésnapja alkalmából indított múltidéző sorozatot saját Facebook oldalán. A bejegyzések közül most azt osztjuk meg Önökkel, amely egy különleges estére emlékezik, arra, amikor a kilencvenes években egyszerre négy világhíresség is a Vígszínházban járt: egy hercegi pár és egy színész álompár.
1990 májusában az angol Renaissance Theatre Company a Lear királyt és a Szentivánéji álmot adta elő a Vígszínházban. Ez a vendégjáték egy tizenhét várost érintő világturné egyik állomása volt.
A társulat ugyanabban a díszletben játszotta mindkét előadást, egymást követő napokon felváltva, délután és este, május 9 és 12 között. Mindkét produkciót a társulatot alapító Kenneth Branagh rendezte, aki – szokásához híven – játszott is a rendezéseiben.
Az előadásokban a Víg színpadára lépett a rendező felesége is, egy 31 éves, sötét hajú színésznő, az akkor még filmes karrierje legelején járó, Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Emma Thompson is: a Learben ő volt a Bolond, a Szentivánéjiben pedig Heléna.
A Peter Brook vezette Royal Shakespeare Company 1972-es vendégjátéka óta nem járt angol társulat a Vígszínházban. Ez a vendégjáték sokaknak meghatározó, katartikus színházi élménye lett. Nem csoda hát, hogy nagy várakozás előzte meg az eseményt. A kritika és a közönség mégis visszafogottan lelkesedett sem az előadásokért, sem a színészi alakításokért, „talán egyedül a bolondot – Emma Thompsont – érdemes feljegyezni”.
És természetesen sokkal több írás foglalkozott a vendégjáték prominens nézőivel, mint magával a produkcióval. Május 9-én ugyanis, az első előadást megnézte az akkor Magyarországon vendégeskedő Károly herceg és Diana hercegnő. Károly herceg a Renaissance Theatre Company védnöke és támogatója volt, és gyakran megnézte a külföldi turnékon a társulat előadásait, ezért a Vígszínházban sem volt váratlan a látogatása.
A hercegi pár egy bugaci kirándulásról érkezett a színházba, ahol „Károly herceg jóízűt kortyolt a fütyülős barackból”, majd Rolls-Royce-ukon visszatértek a fővárosba.
A Víg előcsarnokában összegyűlt kíváncsi-boldog tömeg élén Marton László igazgató fogadta a hercegi párt, akik a királyi díszpáholyból nézték végig az előadást. Károly még a színfalak mögé is ellátogatott, ahol beszélgetett a színészekkel.
A szünet után aztán már foghíjas lett a nézőtér, és „aki ott maradt, annak is a tekintete el-elkalandozott a páholy felé: az egyenes derekú Károly trónörökösre, még inkább a bájos Lady Di szöszke fejére.”