A Zentai Magyar Kamaraszínház idei első bemutatója Ottlik Géza kultikus művéből készült színpadi adaptáció, amiben a nemrég a társulathoz szerződött Vilmányi Benett játssza a főszerepet Vidovszky György rendezésében. Gyarmati Kata átirata a Bárka Színházban 2006-ban bemutatott, ugyancsak Vidovszky által rendezett változatot vette alapul.

A történet harminc év távlatából három év eseményeit idézi fel. Nemcsak a gyermekkorból a felnőttkorba való átlépés kérdésével foglalkozik, hanem az emlékezés fájdalmával is.

„A regényt nemrég olvastam el, viszonylag friss élmény, nekem ez kimaradt a kamaszkoromból. Ekkor már tudtam, hogy Medve szerepét játszom majd, és nagyon örültem neki. Nemcsak én, hanem nagyon sokan átérezzük az ő helyzetét, hiszen benne van a kamaszkori szorongás, frusztráció. Féltem attól, hogy ezeket a visszaemlékezéseket, amelyek a regényben megjelennek, hogyan tudja majd a darab visszaadni, az olvasópróbák során azonban rájöttem, hogy ennél jobb adaptáció nem is készülhetett volna – véli Vilmányi Benett, aki hozzátette, „nagyon jó volt” Vidovszky Györggyel együtt dolgozni, mert „ő nem olyan rendező, aki egy elképzelt figurába igyekszik belepasszírozni a színészeket, hanem figyelembe veszi a tulajdonságaikat, hogy kik is ők valójában.”

„Ez a mű örök érvényű, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb műve. Mindig lehet benne találni valami újat. Mi húsz év után foglalkoztunk vele ismét. Mi magunk is meglepődtünk, hogy mennyi minden van még benne, amit korábban nem építettünk bele, most viszont igen – mesélte a rendező.

– A darab egy katonaiskoláról szól, ahova a fiúk tízéves korukba iratkoznak be, és megpróbálják megtanulni magát az életet, ami közel sem egyszerű. Az itt tapasztaltak az egész életükre kihatással vannak, függetlenül attól, hogy nem lesz belőlük később katona.”

Az előadásban a Zentai Magyar Kamaraszínház színészei mellett egyetemi hallgatók és amatőr színjátszók is szerepet kaptak, illetve meghívott művészek, mint Pálfi Ervin és Hajdú Tamás, mindketten a Szabadkai Színház művészei. 

Az előadás legközelebb november 3-án, 21-én és 22-én lesz látható.

„Az Iskola a határonOttlik Géza legjelentősebb műve. A két világháború közti időszakban játszódik, és három év eseményeit idézi fel harminc év távlatából. A történet helyszíne: egy iskola, bentlakásos intézmény, katonai alreál, amely tíz éves kortól fogadja a növendékeket, és ahonnan nincs kijárás. Ahol szigorú szabályok uralkodnak. Elszakadva a biztonságos, otthoni közegtől, amit jó esetben a család nyújtott, ezek a gyerekek hirtelen belecsöppenek a fegyelem, szigor, ridegség, szinte spártai nevelés kegyetlen világába: a szülői házból kollégiumba, civil életből katonai törvények közé kerülnek. A gyerekkorból a felnőttek világába…

Szövetségek szövődnek, árulások történnek, életre szóló barátságok köttetnek, gerincek formálódnak vagy törnek el, kinek hogy… Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagyott mindannyiuk életében. Az emlékezés ingoványos talaján botladozva próbálják meg felidézni a velük történt eseményeket, a fájdalom, megbocsátás, szeretet bonyolult érzelmi rendszerében” – fogalmazott Gyarmati Kata.

ISKOLA A HATÁRON

Szereplők:
Medve Gábor – Vilmányi Benett
Bébé (Both Benedek) – László Roland
Szeredy Dániel – Szilágyi Áron
Czakó Pál – Hajdú Tamás/Virág György
Merényi Sándor – Gusztony Endre
Homola György – Sadiković Marijo
Halász Petár – Széles Gergő Mátyás
Eynatten Vince – Matykó Ádám
Mufi István – Szirbik Zalán
Tóth Tibor – Nikolić Dávid 
Schulze őrnagy / Hanák tiszteletes / Orvos – Pálfi Ervin m.v.
Medve anyja – Mezei Kinga

Dramaturg – Gyarmati Kata
Díszlet, jelmez – Illés Haibo
Zene – Mezei Szilárd
Rendező – Vidovszky György 

Forrás: Zentai Magyar Kamaraszínház, Magyar Szó
Fotó: Szabó Róbert