A Sopron Balett népszerű vezetője jövőre a fertőrákosi barlangszínházban egy különleges összművészeti előadásban lesz látható június 18-án. A 63 éves Harangozó-díjas koreográfus Bartók Béla A csodálatos mandarin című szerzeményéből készülő darabban az Öreg gavallér szerepét táncolja majd.
Több mint tíz éve hagyta abba az aktív pályafutását, most ennek az országosan egyedülálló produkciónak a kedvéért vállalta, hogy ismét közönség elé áll. Elsőként a Petőfi Színháznak beszélt arról, miért döntött így, s mit jelent számára ez a mű.
Bartók Béla A csodálatos mandarin és Ravel Bolero című legendás szerzeményeire készülnek táncművek a Soproni Petőfi Színház és a Forrás Színház országosan egyedülálló koprodukciójában, az InterEUropa Balett előadásában külföldi sztártáncosokkal úgy, hogy különleges élményként, soha nem látott formációban a világhírű Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Boros Misi, a Virtuózok győztese, a zongora hercege, Binder Károly Erkel Ferenc-díjas nemzetközi hírű jazz-zongorista, zeneszerző és Varga Gábor, a hazai jazz kiemelkedő zongoristája játsszák a darabokat a színpadon koncertszerűen a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorákon június 18-án a fertőrákosi barlangszínházban. A táncműveket Michael Kropf koreografálja.
Az ő kifejezett kérésére mondott most igent Demcsák Ottó, hogy A csodálatos mandarinban eltáncol egy karakterszerepet. A népszerű balettművész utoljára 50 évesen lépett színpadra Győrben, az Equus című darabban Funtek Frigyes rendezésében. Később megírta önéletrajzi ihletettségű könyvét Napfordulók címmel.
– Rövid gondolkodás, önvizsgálat után döntöttem arról, elfogadom Michael Kropf felkérését, és ismét színpadra lépek. A Sopron Balett táncosainak szárnyalását, fejlődését látva az jutott eszembe, jó próbatétel ez számomra, hogy mennyire marad egy ember, egy művész elhivatott, elkötelezett a maga elé tett mérce szerint. Mindig mondom, egy táncos soha nincs készen. A gyakorláson, próbán, előadáson át-és meg kell élnie az alkotás egyetemes célját. Minden egyes nap a legjobb tudása szerint szolgálja azt, amiért a gondviselés kiválasztotta erre a pályára.
A tánc olyan művészeti ág, amikor a test, lélek és a szellem hármas egységében hozza létre a belső és külső üzenetet belőlünk. Most ezzel a döntésemmel is szeretnék megfelelni ennek a hitvallásomnak, útnak, önmagamnak, Istennek, azoknak a mestereimnek, akiktől tanultam.
A csodálatos mandarin pedig ehhez nekem a legjobb számvetés, összegzés, pályámat átölelő keretes történet. Markó Iván koreográfiájával 1982-ben a Győri Balettel és a Bartók művéből készült előadással megnyertük az akkor még létező baltimore-i világszínházi találkozó fődíját. Ez a darab a győri társulat aranykorszakának egyik nagy világsikere volt Ladányi Andreával, Kiss Jánossal. Jómagam szintén táncoltam benne több szerepet, a Fiút, a Mandarint. Erre a korszakra emlékezhetek jövőre a színpadon – mondta Demcsák Ottó, aki fizikálisan megfelelő állapotban érzi magát a szerephez.
A Sopron Balett próbáin mindig elvégzi a bemelegítő gyakorlatsort. Mindemellett úgy véli, az a mester felelőssége, hitelessége, hogy meg tudja mutatni azt, amit kér a tanítványaitól.
25 év – A világ színpadain
A Győri Balett nemzetközi sikertörténete, legendája, Markó Iván csúcsidőszakának jelentős mérföldköve Demcsák Ottó életére, sorsára is kihatott. Kíséri a mai napig. Összesen 25 évet dolgozott az ikonikus társulatban, amelynek örökös tagja. Soha nem felejti el, 1979. november 2-án lépett először színpadra az együttes A Nap szerettei előadással, és három hónap múlva már a milánói Scalában táncoltak. Ekkorát fordult a világ a nyírségi származású művésszel. Utána nagyon megindult velük a műfaj szekere. Végigturnézták a világot kontinensről kontinensre, számtalan fesztiválon értek el sikereket. Demcsák Ottó nagy és jelentős szerepekben írta be magát nemcsak a csapat, hanem a magyar táncművészet históriáskönyvébe. Izzó planéták, Daphnis és Cloé, A halál angyala, Évszakok, Memento, Az élet peremén, Gulliver úr, mind-mind fontos állomások, produkciók, főszerepek az életében. A csodálatos mandarinban való színpadra lépése pedig ezt foglalja keretbe.
Forrás: Petőfi Színház