Voith Ági szülei nem szerették volna, hogy lányukból színésznő legyen, de természetesen nagyon büszkék voltak rá. A 78 éves színésznő a Borsnak adott interjúban elmondta, ma már lehet, hogy nem ezt a pályát választaná.
Gyerekkorában falta a Tarzan-könyveket, ezért kezdte el imádni az összes állatot. Állatszeretete már fiatalon megmutatkozott: hatévesen elszökött otthonról, amikor megtudta, hogy vasárnapi ebéd lesz a két csirkéből. Szerencsére előkerült, csak a szomszédba ment a barátnőjéhez.
Voith Ági ma is nagy állatbarát: “Szívesen foglalkoznék szabadon élő delfinekkel, kiselefántokkal, vagy dolgoznék egy orangután-óvodában. Felnézek a csimpánzok életét kutató Jane Goodallra. Ilyesmihez lenne kedvem, ha újrakezdhetném. Még most is szívesen megtanulnám, de nem tudom, hol lehet ilyesmire jelentkezni. Szóval aki hallja, adja át!” – mondta a színésznő.
Voith Ági így indokolta, hogy ma már más pályát választana:
Amikor az édesanyám, Mészáros Ági a pályája csúcsán volt, a színészet még nagyon rangos dolognak számított, ha valaki jól csinálta. De egyre kevésbé megbecsült szakma ez már. A kultúra, az oktatás és az egészségügy szerintem el vannak hanyagolva. Abban bízom, hogy most erre is nagy súlyt fognak fektetni. Muszáj rendbe hozni, mert ez így tarthatatlan.
A színésznő korábban arról beszélt, hogy a körülmények miatt pocsékul érzi magát,bár akkor azt mondta, ha újrakezdené, fiatalokkal foglalkozna valahol a nagyvilágban.
Arról szólva, külseje segítette-e a pályán való érvényesülésben úgy nyilatkozott: “Nem tudok arról, hogy én olyan különleges lettem volna. Azt viszont igen, hogy jó fej csaj voltam. Még most is próbálok az lenni. (…) Szenes Ivánnak van egy remek dalszövege: „Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.” Ez sokat elmond. Iván remek költő volt.”
Azt is elárulta, mi a legnagyobb lecke, amit az élettől kapott: “Sok példa volt az életemben, amikor a gödör aljára kerültem és vissza kellett másznom. Amikor elkezdtem a pályát, váratlanul nagy sikerem lett. A Kaktusz virágával debütáltam. A kezdet kezdetén filmeztem is tévéztem is, aztán egyszer csak varázsütésre megállt ez a dolog. A mai napig nem tudom az okát, talán szóltak a minisztériumból. Kibogozhatatlan. A politika utánanyúl az embernek sajnos. Elég csak anyukám 56-os beszédére gondolni, ami után 10 éves szilencium következett.”