Závada Péter: „Folyton panaszkodunk, másokra mutogatunk, de nem látjuk a hibáinkat”
2024. augusztus 8., csütörtök 08:41
Závada Péter költő, írót a Magyar Narancs kérdezte rés a présen című villáminterjúsorozatában. Lapszemle.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
Szerző: Artner Sisso
Magyar Narancs 2024.08.08 – 42. oldal
Elég színes az írói pályája, de mitől lett még színházi szerző is? Erről szólva Závada Péter elmondta: „A vers- és drámaírás alapvetően magányos műfaj, szemben a színházzal, ahol az ember nemcsak a szövegei teherbírását teheti próbára a színpadon, tehetséges színészek előadásában, hanem egy nyitott, érdeklődő közegre is rátalálhat, ahol folyamatos az alkotásról szóló diskurzus. Én ezt inkább a színházban találtam meg, semmint az irodalomban. Egyébként pedig a vers és a színpadi szöveg sűrítettségük, képszerűségük folytán nem állnak egymástól olyan távol – nem beszélve a performatív költészeti formákról.”
Az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt a leg-újabb színházi munkája, amelyet az Örkény Színház művészeivel mutattak be a Városmajorban. Arról szólva, milyen módszerrel íródott, elárulta:
„Az alkotótársakkal lényegében két fontos rétegét különítettük el az előadásnak, ami a főszereplő küzdelmeit illeti: Hunyadi Barna, a tanártüntetések miatt kirúgott negyvenes pedagógus egyfelől azzal küzd, hogy a rá nehezdő gazdasági, politikai és társadalmi nyomás miatt képtelen rendes, felnőtt életet élni, és felelősséget vállalni önmagáért és a családjáért, ezért elmenekül a videójátékok világába. Másfelől – és ez az előzőből következik – tehetetlenségének okait teljes mértékben a külvilágon kéri számon, mindent a rendszer, a struktúra, a regnáló politikai hatalom vagy a kizsákmányoló késő kapitalizmus hibájaként detektál. Állandóan moralizál, vélt vagy valós erkölcsöket hiányol, és így felmenti magát az egyéni cselekvés felelőssége alól. Az én olvasatomban ez a (bal)liberális értelmiség (ön)kritikája, vagyis saját magunkkal való szembesítés, akik folyton csak panaszkodunk, másokra mutogatunk, de nem látjuk a hibáinkat.”
Azt is hozzátette: „Ugyanakkor a videójáték nemcsak, mint valami eszképista illúzió jelenik meg a darabban, hanem úgy is, mint valós alternatíva, a folyamatos termelésből való kilépés lehetősége, egy kiismerhető, fix értékek és szabályok szerint működő szimulákrumvilág, amely a főszereplő számára fontosabbá és valóságosabbá válik a valóságnál.”
Az előadást Kovács D. Dániel rendezte, a dramaturg Varga Zsófia volt, a látványt Schnábel Zita, a jelmezt pedig Nagy Fruzsina tervezte. A mediadesignért Ujvári Bors és Fekete Máté felelt, ők kifejezetten ehhez a produkcióhoz készítettek egy, a történetnek megágyazó virtuális világot. Az előadásban az Örkény társulatának kilenc színésze – Hajduk Károly, Tenki Réka, Borsi-Balogh Máté, Kókai Tünde, Nagy Zsolt, Zsigmond Emőke, Terhes Sándor, Vajda Milán és Jéger Zsombor – látható.
Legközelebb a Városmajori Szabadtéri Színpadon lehet megnézni, augusztus 14-én és 15-én. Ősztől pedig átköltözik az Örkény Színházba, ahol először október 25-én és 26-án játsszák.
„A pest-budai Donkihóte Schnábel Zita díszletében és Bodor Balázs illúziót keltő, szellemes videóin egyformán izmos, szikár, csontos arcú férfi. A Hunyadit játszó Hajduk Károly maga alatt lévő tanárként, habókos, mindenre elszánt és csodálható figuraként Alberto Giacometti két lábbal a földbe kapaszkodó, az égbe törekvő, rozoga, hajlíthatatlan szobrainak fenségességét is képes megidézni” – írta a darab kritikájában a HVG.
„Minden halhatatlan hős az önmagával cipelt parodisztikus énjével egyszerre küzd képzelt és valós ellenfeleivel, saját démonjaival. A bús képű lovag, ki „hóbortos volt, akár mindannyian, és kinek híre messzi századokra száll”, nem bán meg semmit. Bár a mai világ nem finanszírozza életük végéig a hősöket, a lovag Hunyadi kap még egy esélyt, amikor a feleségének fogadalmat tesz arra, hogy felnő és megpróbál eligazodni a való világban. De azért a joystick elérhető távolságban van.
Az Örkény többi darabbeli színésze (Borsi-Balogh Máté, Kókai Tünde, Nagy Zsolt, Terhes Sándor, Vajda Milán), nagy élvezettel prezentálva a Donkihóte-show-t, hozzátesz a populáris kultúrában megszokott Don Quijote-parafrázisokhoz” – fogalmazott Ligeti Nagy Tamás a HVG-ben.