Zsámbéki Gábor, aki 1979 óta oktatott színészosztályokat, felbontotta szerződését a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel.
Szeptember 1-től, az új kuratórium belépésétől kezdve már nem tanít ott.
Döntéséről további nyilatkozatot nem kíván adni.
Zsámbéki Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, egyetemi tanár, a Katona József Színház volt igazgatója.
Friss diplomásként 1968-ban Kaposvárra került, ahol tíz évet töltött el.1968-ban rendezője, majd 7 év múlva igazgatója lett a Csiky Gergely Színháznak. 1970-ben Komor István lett a főrendező, együtt kezdték kialakítani a színház törzsgárdáját és akkor indult el a legendás kaposvári művészi munka, amely néhány év alatt az ország egyik legizgalmasabb, legszínvonalasabb teátrumává tette a színházat.
Zsámbéki Gábort 1978-ban vezető rendezőnek szerződtették a Nemzeti Színházba, ahol meghatározó posztra került Szolnokról Székely Gábor is. 1982-ben a két vezető rendező elhagyta a színházat és néhány hónappal később a Nemzeti Színház kamaraszínházának helyén megnyitották a Katona József Színházat, ahol Székely Gábor igazgatóként, Zsámbéki Gábor művészeti vezetőként munkálkodott.
Székely Gábor 1989-ben távozott a teátrumból, azután Zsámbéki Gábor töltötte be az igazgatói posztot 2010 végéig. Miután már nem pályázott újra, 2011. február 1-jén Máté Gábor váltotta az igazgatói székben.
Zsámbéki Gábor 1979 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990 óta egyetemi tanárként. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. 1990-ben egyik alapítója volt a párizsi Európai Színházi Szövetségnek (UTE), majd 1996-tól 2002-ig elnökévé lett. 2008-ban társulatával együtt kilépett a szervezetből, és a Mitos21 nemzetközi színházi társuláshoz csatlakozott.
Művészetét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1981), Pro urbe Budapest (1993), Hevesi Sándor-díj (1999), a színikritikusok díját többször is elnyerte. 1988-ban – Székely Gáborral megosztva – Kossuth-díjat kapott a Katona József Színház alkotóműhelyének létrehozásáért, a társulatteremtő és színésznevelő munkájukért, igényes műsorpolitikájukért és magas színvonalú rendezéseiért.
„Minden más véleménnyel szemben, hiszek a művészetek jelentőségében. Elsősorban megismerésben nyújthatnak sokat. Azzal segíthetnek a való életben, hogy tudást, tapasztalást adnak át. A külöböző alkotásokban – néha nemcsak remekművekben – olyan helyzetekbe nyerhet bepillantást az ember, amellyel még nem találkozott” – vallotta egy interjúban Zsámbéki Gábor.
A fenti – növendékei által előadott – videót az SZFE youtube-csatornájára töltötték fel július elején.
„Az eljárás forgatókönyvét 25 századdal ezelőtt megírták.
A törvény megszavazása 5 perc 7 másodpercig tartott.”