gate_Bannergate_Banner
PinceszínházRózsavölgyi SzalonVígszínházFigeczky Bence
  • facebook
  • instagram
  • 2024. február 24., szombat
    banner_bigBanner4

    Zsigmond Dezső az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozat élén

    2023. november 29., szerda 13:10

    A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata titkos szavazással Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendezőt, az MMA rendes tagját 2023. november 21-től kezdődő, 2026. március 31-ig szóló időszakra tagozatvezetőnek választotta. Elődje 2016 és 2023 között Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA elnökségi tagja volt.

    Zsigmond Dezső 1956. március 21-én született Gyöngyösön. 1981-ben a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán, később a MÚOSz Újságíró Iskolájában szerzett diplomát. Filmes pályáját a Balázs Béla Stúdióban kezdte, majd folyamatosan készített dokumentum- és játékfilmeket a Társulás Filmstúdióban, a Budapest Filmstúdióban, valamint a Magyar Televízióban és a Duna Televízióban.

    Négy évtized alatt közel kétszáz dokumentumfilmet, kilenc játékfilmet, illetve filmsorozatot rendezett. Néhány filmjét a határon túli televíziók, a lengyel közszolgálati tévé és a német-francia ARTE is bemutatta.

    Hazai és nemzetközi filmfesztiválokon több, mint negyven díjat kapott. A Balázs Béla díjon kívül (2006) megkapta a Kölcsey Emlékplakettet (2018), a Regionális Príma díjat (2011), és a Magyar Művészetért díjat is (2005).

    Erdélyi Jánossal együtt közel tíz éven át szerkesztette a Hír TV dokumentumfilmes sávját, a Vetítőt. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának posztgraduális képzésén dokumentum- és játékfilmalkotói kurzusokat vezetett. 2006-tól Sára Sándor és Jankovics Marcell meghívására a Magyar Művészeti Akadémia, 2014-től pedig a Magyar Filmakadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának rendes tagja.

    Zsigmond Dezső | fotó: Lugosi Lugo László

    Dokumentum- és játékfilmjeiben elsősorban a vidéki Magyarország és a határon túli magyarság sorsával foglalkozik. Számos dokumentumfilmet forgatott Erdélyben, a Gyimesekben, illetve Kelet-Magyarország szatmári részén.

    Hősei többnyire szegény sorsú, de különös figurák: kisvárosi indiánok, tanyasi futóbolondok, bunkeremberek, sortüzek és megtorlások áldozatai, kacsaól alá rejtőzött ’56-os hősök és házaikba zárt kisemberek, benzincsempész kocsmároslány, gyimesi vadlány, csigavárban élő vénlány, aranykalyibában lakó pásztorfiú, Józsi nővér a sárga biciklivel, kárpátaljai testvérek, akik mélyszegénységben vergődve élik az életüket. Filmjeiben olyan kézenfekvő a dokumentum és a fikció keverése, amennyire magától értetődő a mágikus realizmusban a valóság és a misztikum határainak elmosódása. Határozatlan műfajú szituációs dokumentumfilmjeivel a játékfilm határaihoz merészkedik, játékfilmjei pedig bővelkednek dokumentarista elemekben. Legutóbbi nagyjátékfilmje a kárpátaljai málenkij robotot megidéző A sátán fattya, legutóbbi dokumentumfilmje pedig a magyar–lengyel kooprodukcióban készült Eszterházy János felvidéki politikus életét és mártíromságát megidéző sorozat, valamint az utolsó magyar igástehenesről szóló alkotás volt.

    banner_bigBanner1
    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram