Mercs Gyurika gyerekkorától fogva a világ minden csínyében benne van: bosszút áll ő kakason, egyszer még egy árokparti szakadékba is lemerészkedik a legsötétebb éjszakában. Bátorsága akkor sem lankad, mikor magával az ördöggel találja szembe magát, a pokol bugyrának legmélyebbikében.

Mikor aztán három próba kiállása után elnyeri az ördögtől a legnagyobb jutalmat, a halhatatlanság csizmáját, kezdetét veszik a komolyabb kalandok. Egy dolgot ugyanis sosem szabad elfelejtenie: a csizma varázsereje addig tartja tulajdonosát fiatalon és sérthetetlenül, amíg az le nem veszi a lábbelit. Ámde Gyurika életébe beköszönt a szerelem, és a leány, Irmus nem nézi jó szemmel az ütött-kopott, bízes-bűzös bőrcsizmát. Gyuri egyik szemével a halhatatlanság csizmáját, másik szemével Irmust nézi, és tűnődik: vajon az örök életet, vagy a szerelmet kellene választania.

A halhatatlanság csizmája a Vojtina bábművésze, Mercs Máté Péter egyszemélyes előadása, személyes története a nagyapjáról. Arról a nagyapáról, akiről a szülőhelyén és a családi elbeszélésekben is legendák zengenek.

„A családi legendáriumhoz nyúltam” – mondta az előadás létrejöttéről a bábművész.

„A halhatatlanság csizmája első változata a Színház-és Filmművészeti Egyetemen volt a vizsgaelőadásom. Nem akartam egy létező mesét színpadra vinni. Szerettem volna egy személyes érintettségű anyagot, ami belőlem táplálkozik, ami fontos nekem, ami segít jobban megérteni önmagamat.  Egyfajta emlékállítást is szerettem volna nagyapámnak, Mercs Györgynek, aki kántor volt és kádár. Felidéztem a rokonaimtól hallottakat a nagyapámról, mert voltak róla érdekes történetek, annyi szent! Például sosem látták csizma nélkül. Ez is alapja volt a mesémnek. Vajon miért lehetett nagyapámon mindig csizma? Elindult az agyam, a csizmás dologból, saját élményekből és fikciókból kerekítettem egy mesét.”

A Vojtina Bábszínház Markó Róbertet, a hazai bábszínházi szcéna egyik meghatározó alakját kérte közös munkára: írásra és rendezésre, hogy a mostani színházi produkció elkészüljön. „A diplomaelőadás épp a személyessége miatt volt megrázó, mondjuk úgy, hogy katartikus, márpedig, ha az ember színházban dolgozik, tudja, hogy ez nagyon ritkán fordul elő. Ezért vállalkoztam a feladatra, bár ez a munka egészen más irányú volt, mint ahogy klasszikus értelemben lenni szokott: úgy fogtam fel, hogy ami Máté közlendője, ami belőle kikívánkozik ezzel a történettel kapcsolatban, azt kell a fényre segíteni, a közönség elé tárni” – mondta a közös munkáról a rendező. 

Csizmás Gyuri a szerelem beteljesülésével válhat Csizmás Gyuriból Mercs Györggyé. Az előadás arról mesél, hogyan tudunk kiteljesedni, és ha ehhez a szerelem kell, akkor mit sem ér az örök élet, a halhatatlanság. Csizmás Gyurinak azért kell eddig küzdenie, hogy dönthessen az életéről. 

A darabban, még ha nem is szándékosan, megidéződik Vitéz László alakja. Markó Róbert szerint Csizmás Gyuri pontosan úgy viselkedik a pokolban, mint Vitéz László, csakhogy nem palacsintasütője van, hanem kalapácsa, meg imakönyve, meg szentelt misebora, de tulajdonképpen az ördögök azok, akik, azt gondolják, hogy Vitéz Lászlóval állnak szemben, és igazuk is van, hisz egy Vitéz László alteregó jelenik meg ebben az előadásban.

Az első családi hétvége, amikor A halhatatlanság csizmája lesz műsoron: szeptember 22. vasárnap, 10 óra, Vojtina Bábszínház Kálvin téri játszóhely, Nagyszínpad

Szereposztás: 

Író: Mercs Máté Péter ötlete alapján Markó Róbert és Mercs Máté Péter
Szereplő: Mercs Máté Péter
Rendezőasszisztens: Vári Betti
Fény- és hangtechnika: Gara Ákos
A paravánt, a bábokat és a jelmezeket készítették: Ferenczi Viktóra, Kissné Kati, Nádasiné Szegedi Éva, Oláh Richárd
Tervező: Boráros Szilárd

Zeneszerző:  Czapp Ferenc

Rendező: Markó Róbert