Ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című műve és egyéb korabeli dokumentumok alapján színpadra adaptálta Sardar Tagirovsky!

Kiállítás egy kurtizán életéről és haláláról három felvonásban – ezt az alcímet viseli a Sardar Tagirovsky által színpadra állított A kaméliás hölgy-feldolgozás. Egy Rómeó és Júlia-történet, amelytől a pénzéhes, romlott világ elvette a tisztaság lehetőségét – így értelmezi a rendező Dumas történetét. 

„A közel kétszáz évvel ezelőtti Párizs fényűző sötétséggel borítja be az emberi szellem érdemeit és a reményt. Azt a reményt, amelybe kapaszkodva egy nincstelen és árva sorsra jutott lány képes lenne kiszakadni a prostitúció mókuskerekéből… Ma látszólag több lehetőség van a kitörésre, hiszen az emberiség azóta rengeteg mindent élt át, én mégis úgy látom, hogy ez a lehetőség gyakran csak illúzió. Hiszen ma ugyanúgy eladható az ember, akár Marguerite Gautier korában… Egy pénzközpontú világot fest le a szerző, amely körül a romantikus világ kering. Ezért nem tudom romantikus regényként olvasni Dumas művét, hanem sokkal inkább egy önéletrajzi vallomásnak látom, amiben a romantika egy korabeli szabadságeszményt és kitörési vágyat hirdet. Mérhetetlenül nyers és iróniába hajló világnézete elemeire szedi a különböző kasztokat és emberi jellemeket. Mindezt finoman és elegánsan.” – avat be Dumas világába a rendező.

Tagirovsky fontosnak tartotta, hogy a történetről leszedje a pátoszt és az álromantikát. „Kísérletet tettünk arra, hogy a valóság és a fikció vékony határmezsgyéjén megértsük a szerző és az általa ismert szereplők világát, hogy tükröt tudjunk tartani annak a kornak, amelynek mindannyian áldozatai és elkövetői is vagyunk.” 

Marguerite és Armand Duval szerelmét Horváth Julianna és Kiss Gergely Máté elevenítik meg, a regényíró Alexandre Dumas szerepében Vasvári Csaba látható. Horváth Julianna szerint nehéz nem romantikusan beszélni erről a történetről, hiszen a tragikuma ellenére is sikertörténet. „Marguerite sikere alatt azt értem, hogy ugyan meghal, de sikerül életre kelnie a halála előtt. Meg tudja nyitni a szívét valakinek, ami addig nem történt meg vele, képes lesz szeretni. Ezt nevezem annak, hogy valaki életre kel.”

„Izgalmas előadás születik, igazi társulat-kovácsoló erőpróba, elszánt és ihletett alakításokkal egy olyan kiállításban, amihez hasonlót hosszú idő óta nem látott a debreceni néző – ajánlja a darabot Kiss Gergely Máté. „A legizgalmasabb feladataim között tartom számon a fiatal Armand Duvalt, a kort és az alakokat, akik között létezik. A fiatal, konzervatív neveltetésű vidéki fiú Párizs „rocksztár” kurtizánjába szeret bele, s döbbenetére szerelme nem marad viszonzatlan, ahogy a Rómeó és Juliában családjaik lépései sem.”

Az előadás létrejöttét a Dumas-regény mellett Verdi operája, a Traviata ihlette. Sardar Tagirovsky szerint Verdi már a nyitányban megtalálja az alapesszenciáját mindannak, amit Dumas a regényben megfogalmaz. „Használom a Traviata mérhetetlenül fájdalmas nyitányát, és Verdi zenéjét, mert érdekel, hogy azokon a pontokon, ahol a szavak világa a csúcspontra jut, hogy társul a zene. Hogy az értelmen túl meghalljam a zeneiségét, mert az sokkal több értelemről árulkodik, mint az adott szavak jelentése.” 

Mivel a járványhelyzet az előadás több tagja számára lehetetlenné tette a főpróbahéten való részvételt, ezért a Csokonai Színház rendhagyó módon tartja meg a produkció bemutatóját, illetve az azt követő három előadást. A társulat az eredetileg 4,5 óra hosszú produkció helyett egy 1,5 órás ízelítőt tart a meghirdetett időpontokban, amelyeken csak bizonyos „képek” válnak láthatóvá. A színház egy későbbi alkalommal tűzi műsorára a teljes produkciót.

Az első előadást január 28-án 19 órától a Csokonai Irodalmi Labor Szabó Magda Pódiumtermében láthatja a közönség.  

Az előadás tervezett hossza 4 óra 30 perc két szünettel.