gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. november 22., péntek
    banner_bigBanner4

    A művészet szabad! – Színházi előadások a FREESZEMLE fesztiválon

    2022. április 22., péntek 06:00

    Május 10-15. között a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében rendezi meg a Freeszfe a második FREESZEMLE fesztivált. A MŰVÉSZET SZABAD! alcímet viselő hatnapos eseménysorozat egyik alappillérét a Freeszfe hallgatói által létrehozott színházi előadások adják, melyek többsége a Marczibányi Téri Művelődési Központban kerül színre, de rendhagyó helyszínként egy produkcióval a Király Gyógyfürdőbe is várják az érdeklődőket.

    A második FREESZEMLE öt darabból álló színházi kínálatát a műfaji sokszínűség jellemzi. Akad közöttük disztópikus revü (XX84), tantermi előadás (A krétakör), kabbalista játék (Dybbuk), zenés lázadástörténet (Leláncolt Prométeusz) és kórusszínház (Torkolat).  Néhány közülük már jó ideje műsoron van, néhányat pedig csak egy-két alkalommal láthatott eddig a közönség. Különleges pillanat lesz tehát egyben látni valamennyit, ezáltal pedig képet kapni arról, hol tartanak és milyen munkát végeznek a Freeszfe hallgatói. 

    Sipos László Márk végzős színész hallgató, aki pályakezdő létére máris több előadást jegyez rendezőként és íróként, ezúttal George Orwell 1984 című regényének személyes hangvételű színpadi adaptációját készítette el.  Az XX84kétszereplős, kuplékkal színesített disztópikus revü, melyben a szerző mellett Berényi Nóra látható a színpadon. 

    A történet szerint Winston W13-2/C eurázsiai keményen dolgozó kisember, a Párt tagja, úgy érzi mindenhol megfigyelik és lehallgatják, az oltással beadott mikrochippel irányítják a gondolatait és a fogkrémben lévő fluoriddal tompítják az agyműködését. De Winston a saját kamerája elé áll és egy videónaplóban mindent kitálal… 

    „Sipos nem egy pontos vagy majdnem pontos másolatra törekedett –, ahogy az a címből is kiderült –, hanem az irónia és a humor eszközeinek segítségével, a ma emberének szájízére formálva fogalmazta meg az elnyomó rendszerek lélekölő borzalmait. Természetesen nem spórolta ki a szerelmi szálat, hiszen a legalapvetőbb emberi szükséglet nélkül aligha lehetne értelmezni a történetet.” (Karácsony Nikolett) 

    Fodor Orsolya végzős bábrendező hallgató Brecht Kaukázusi krétakörét dolgozta át olyan jólismert művészekkel, mint Mészáros Blanka, Bánfalvi Eszter, Ficza István és Feczesin Kristóf.  A krétakör című tantermi előadás a segítségnyújtás identitásformáló erejének és a döntés felelősségének kérdését járja körbe. Az alkotók olvasatában Gruse az örökbefogadás érzelmi és fizikai útján, a szeretet küzdelmén – lemondások és áldozatok során keresztül jut el sorsának beteljesüléséhez. 

    „Jó nézni, ahogy a cselekvés minősége formálja ezt a Grusét, és a történetének ugyancsak lényege, hogy képtelenség belőle nem érteni, hogy ez a mindenek fölött álló törvényszerűség: mindenkit a cselekvés formál: nem a ruha, nem a virágaink, nem a barátaink, nem, amiről okoskodunk, hanem amit teszünk. Ennek az elemi élményét adja meg ez a színház.” (Proics Lilla -revizoronline)

    A harmadéves dramaturg hallgatók (Szauer Lilla, Zrínyifalvi Eszter, Al-Farman Petra), Kárpáti Péter és Fekete Ádám növendékei az idei tanévben rendezőként debütálnak, munkáik pedig helyet kaptak a fesztivál programjában.

    Szauer Lilla An-ski azonos című drámája nyomán írta és rendezte a Dybbuk című kabbalista játékot. A dybbuk a zsidó mitológia visszatérő alakja, egy kóbor lélek, amely élők testébe költözve viaskodik annak szellemével, míg végül a megszállott embert a két lélek küzdelme a tébolyba viszi. A zsidóság szellemi vezetői voltak képesek a kabbala tudományával kiűzni a dybbukot, anélkül, hogy a vele élőnek kárt okoznának. An-ski „keleti Rómeó és Júlia története”ként is elhíresült drámája a 19. század végi Kelet-Európában játszódik. Két egymásnak rendelt szerelmes: Chanán, a tanulmányaiban és a kabbalában elmélyedt fiatalember és Lea, az ígéret által neki rendelt lány tragikus története. Mikor a lány apja megszegi ígéretét és máshoz adja feleségül Leát, Chanán meghal. Lelke nem nyugszik, és Lea testébe költözik, hogy szerelmével a halálon túl is együtt lehessen… (Szauer Lilla adaptációjában egyébként a szerző szereplőként is feltűnik.) 

    „Szauer Lilla lírai, légies Dybbukjában benne van mind a Talmud mélysége, mind a Kabbala misztikus játékossága. Az élet és halál közti átjárást, a kelet-európai zsidó hiedelemvilágot, az isteni elrendelést, az árulást, a gyászt és a mindent maga alá gyűrő szerelmet megindítóan, mégis könnyeden tudja ábrázolni, mindezt alig hatvan perc leforgása alatt. (Vilmos Eszter – Jelenkor)

    Március végénmutatta be a Freeszfe és a MOOK társulat Zrínyifalvi Eszter zenés lázadástörténetét, a Leláncolt Prométeusz -t. A darab szereplői istenek, akik pontosan olyan gyarlók és vétkesek, mint az emberek, csak éppen örök életük van egymás létezését megkeseríteni. Egymás ellen áskálódnak, helyezkednek az új rendszerben és próbálnak minél biztosabb pozícióba jutni. Az egynapélő ember számára minden a tűzzel kezdődik, a tudással, mely lehetővé teszi, hogy ne függjön többé az istenektől. Prométheusz 13 emberöltőnyi időt raboskodik a Kaukázus sziklájához kötve, mialatt alkotása, az emberiség önállósítva magát a saját útján megy. Tudja, hogy egyetlen rendszer sem tart örökké és a zsarnokok ellen végül mindig fellázadnak. A hangosan kimondott szavak nemcsak a hatalom fülébe jutnak el és az érvek szájról szájra szállnak. Ha más lehetőség nincs az ellenállásra, beszélni kell. A gondolat lángját fel kell szítani, mert egy rendszert csak úgy lehet leváltani, ha hiszünk a változás lehetőségében. És az istenek egymással vívott háborúik között észre sem veszik, hogy az embernép szépen lassan öntudatra ébred…

    Rendhagyó előadás helyszíne lesz a Király Gyógyfürdő, Al Farman Petra a Soharóza kórussal mutatja be a Torkolat című, „kórusszínház születés-történetekre” műfaji megjelölést kapott darabot, ami egy szülés-születéstörténetet dolgoz fel és a témát körüljáró kérdéseket boncolgat. Az alkotásban a gyerekvállalás dilemmája, valamint a terhesség, mint küszöb-állapot dokumentarista mélyinterjúkból áll össze zenévé. Az interjúk fókuszában a saját, belső otthonosság megtalálása és a társadalmi elvárások közepette a spiritualitás megőrzéséért folytatott egyéni küzdelmek állnak. Az előadás alatt a nézők bejárják a Király Fürdő tereit: a gyerekvállalástól a saját anyaság, otthonosság megtalálásáig fizikailag is utat tesznek meg. A Torkolat az április végi bemutatót követően csak a fesztiválon lesz látható.

    Részletes információk és jegyvásárlás: http://www.freeszfe.hu/freeszemle-program/

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram