SZFENémeth GáborMertz TiborZichy Szín-MűhelySzegedCsokonai Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. március 2., kedd

    “A saját mércémet próbálom megugrani” – Villáminterjú Tege Antallal

    2020. augusztus 18., kedd 17:18

    Az előző évad bérletes előadásainak pótlása után ismét új darabbal várja nézőit a Jókai Színház, melyben az egyik legnagyobb szerepet a jóízű székely humor kapta. Wass Albert: Tizenhárom almafa – Játék két részben Augusztus 12.-től a Sík Ferenc Kamaraszínházban

    Több mint száz szerep megformálása után alakítja Tege Antal Wass Albert Tizenhárom almafájának főszerepét, a próbafolyamat végén őt kérdezte Mózsi karakteréről és az alkotói munka kihívásairól. Szilágyiné Szabó Ágnes.

    – Tudjuk, hogy több mint száz szerep után is rendkívüli maximalizmussal készülsz egy-egy szerepre, tehetségeden túl sok munkával rakod össze az eljátszott figurát. Hogyan építetted fel Tánczos Csuda Mózes karakterét?

    – Mózsi egyszerű ember, nincs benne hősiesség, a helyzetek teszik azzá. Kérdésekkel oldja meg a problémákat, mint Szókratész, ezek megválaszolásával jön rá (és a környezete is), hogy mi lesz a megoldás. Bennem megvan a derű, a jókedv, az optimizmus, de az ő élete másról is szól: a bajtársiasságról, a halál közellétéről. Nagyon erősen megterhelt figura, miközben Kiss József rendező elég visszafogott játékot kért tőlünk.

    Mózsi jó érzékkel van megáldva: tudja, hol kell megállni (miközben a többiek nem ilyenek). Mindig problémát kell megoldania, ezeknek elmegy a gyökeréig. Be mer olvasni, de aztán nem rágódik tovább az ügyön, többször írja Wass, hogy „ezt megtette Mózsi, de többet nem gondolt erről”. Csak a megoldásig fontos neki a dolog, ezt nehéz ábrázolni. Nagyon emberi, félti a családját, de a legfontosabb: mérhetetlen szeretet van benne mindenki iránt, például megvédi a zsidó fiút a diákoktól, és nem gyűlöli a románokat. Szeretne boldog lenni a családjával a Kommandón.

    – Folyamatosan színpadon vagy a darabban, és rengeteg szöveg van a szerepedben. Megtudhatunk valamit a szövegtanulási technikádról?

    – Még a szövegkönyv előtt elolvastam a kisregényt, aztán később még egyszer. Általában a próbák alatt tanulom meg a szerepet, de most külön is kellett vele foglalkoznom, dolgozni kellett rajta, hogy jól menjen a székely nyelvjárás. Magam ragaszkodom hozzá, hogy ez úgy hangozzon, ahogy Wass Albert megírta. Nem ördöglakat, van rá hat hét a próbafolyamatban. A saját mércémet próbálom megugrani.

    – Mit emelnél ki az előadásból?

    – Nagyon kifejező a zene, a jelmezek, figyelemre méltó a díszlet. Mivel a kollégáimnak lehetőségük van több karaktert is megformálni, ezek színesítik az előadást.

    Szerző: Szilágyiné Szabó Ágnes                   
    Fotó: A-Team/Ignácz Bence

    - Színházi pillanatok az Instagramon -