A színház júniusi műsorában három, már korábbról ismerős előadást tekinthetnek meg a nézők: a Veszedelmes viszonyok című klasszikust és a Szutyok című tragikomédiát Guelmino Sándor rendezésében, valamint a Francia rúdugrás című szextettet Crespo Rodrigo rendezésében.

Christopher Hampton – Veszedelmes viszonyok
játék az érzelmekkel
Fordította: Várady Szabolcs

Merteuil márkiné büszkeségén csorbát ejt, hogy a szeretője elhagyta, ezért bosszút kíván állni rajta. Felkéri hát barátját, fegyvertársát, a hírhedt nőcsábász Valmont vikomtot, hogy rontsa meg a hűtlen férfiú leendő feleségét, az apácazárdában nevelt Cécile-t. Valmont bele is egyezik ebbe, ám a feladatot túl könnyűnek tartván elhatározza, hogy önszorgalomból, párhuzamosan elcsábítja az erényeiről híres Madame de Tourvelt is…

Lenyűgözően virtuóz és hátborzongatóan cinikus hőseink hétköznapjai a csábítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek. Hogy szórakoztassák magukat, mások érzéseivel, lelkével, sőt életével játszanak. Hódítanak, hogy ne sérüljenek. Hódítanak, hogy bosszút álljanak egykor elszenvedett sérelmeikért. És hódítanak, hogy még véletlenül se láthassák őket gyengének. Pusztító játékaiknak egyre több ember esik áldozatául. De ők vajon tényleg mindig kontrollálni tudják a szívüket? Fölötte állnak azoknak, akik nem tudnak taktikázni és kiszolgáltatódnak érzéseiknek? Teljes mértékben kiölték már magukból a valódi szenvedélyeket? Vagy pont az ad pluszizgalmat életüknek, hogy veszélyes játszmáik következményei bármelyik percben őket magukat is romlásba dönthetik?

És bennünket miért vonzanak ennyire?

A történet sokak számára ismerős lehet, hiszen megszámlálhatatlan filmes és színházi adaptáció született belőle, nem véletlenül: erotika, intrikák, bosszú… Ami azonban máig érvényes remekművé teszi Choderlos de Laclos több, mint kétszázharminc éves levélregényét (és a belőle készült színpadi változatot), az az emberi psziché működésének, rezdüléseinek mesteri szintű ismerete, férfiak és nők harcának, játszmáinak metszően bölcs analízise, és az a rengeteg kérdés, amit az emberi erkölcsökkel kapcsolatban felvet. És ez az, ami garantálja, hogy azok is „aha”-élménnyel távozzanak a színházból, akik ezt a legkevésbé egy 18. századi sztoritól várnák…

Az előadás weboldala →

http://www.jaszaiszinhaz.hu/darab.php?id=239

Pintér Béla – Szutyok
tragikomédia

Attila és Irén középkorú pár egy elöregedő faluban. Attiláé az egyetlen valamirevaló vállalkozás a községben, Irén szociális munkás. Mindketten megbecsült lakosok, motorjai a falu közösségi életének. Ám Attila és Irén egy napon megtudják, hogy nem lehet saját gyerekük, ezért az örökbefogadás mellett döntenek. Az Otthonból azonban nem egy kisgyerekkel, hanem két, majdnem felnőtt lánnyal érkeznek haza, Rózsival és Anitával. Rózsinak szörnyűségesen rút fogazata van, Anita cigány. Vajon hogy fogadja őket a falu? És milyen hatással lesznek Attiláék házasságára?

Mi történik, ha nem vagyunk képesek megszeretni valakit? És mi történik, ha olyasvalakit szeretünk meg, akit nem lenne szabad?

Mit teszünk, ha a saját magunk iránti szeretet szűnik meg? És mit, ha soha nem szerettük magunkat, de azt szeretnénk, hogy mindenki minket szeressen?

Pintér Béla darabjaiban mindig aktuális, húsbavágó sors- és társadalmi problémákat feszeget. Hétköznapi tragédiáit, esendő, de pont ettől emberi szereplőit görbe tükörben láttatja, sajátos, groteszk humorral ábrázolja, amitől nekünk, nézőknek nem csak előítéleteinket kell felülvizsgálnunk, de nézői viszonyulásunkat is: azonosuljunk a főhősökkel, vagy kívülállóként ítélkezzünk felettük, sírjunk történetükön, vagy nevessünk, vagy mindkettő…

Pintér Béla műveinek, melyeket saját társulatával ad elő, méltán lett hatalmas rajongótábora, a számtalan külföldi meghívás és elismerés pedig szakmai rangját mutatja. Tatabányán először kerül műsorra darabja, így, ha közvetetten is, de végre találkozhatnak vele a nézők.

Az előadás weboldala →

http://www.jaszaiszinhaz.hu/darab.php?id=215

Mohácsi István – Francia rúdugrás
szextett két részben

„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit.” (Karinthy Frigyes)

A Francia rúdugrásban három nő és három férfi van egymás mellett, alatt, felett, előtt, mögött, minden elképzelhető formációban. Összegabalyodva egymással, magukat és a boldogságot keresve. A boldogság eléréséhez azonban sokat kell dolgozni, mint egy igazi francia desszerthez, ami kívülről habkönnyű, aromás és csábító. Hőseink mindent megtesznek, hogy megtalálják a receptet ebben a szellemes, frivol, sikamlós és pikáns komédiában.

És még az is kiderül, hogy mi is az a francia rúdugrás…

Az előadás weboldala →

http://www.jaszaiszinhaz.hu/darab.php?id=217