A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgetett a Fidelio.

A teljes interjú ITT érhető el.

„A felénél vagyunk a próbáknak és most jön a munka legnehezebb része, a favágás. Amikor mindent be kell gyakorolni, 65-ször kell visszamenni és pontosítani, mert mindennek a helyén kell lennie. Már nincs benne az a varázs, hogy én itt forgok, mint Rin Tin Tin, a csodakutya és elmondom, mit, és hogyan képzelek majd el. Most az egésznek kell majd összeállnia. Én már nagyjából kész vagyok, fölraktam az alapokat, az agyamban megvan. De fizikailag is nagyon nagy munka, hogy napi nyolc-tíz órát táncoljál Vári Berci koreográfussal! A probléma, amiről a darab beszél, ismerős, mert benne élsz, benned van. Ez egy történet és azt szoktuk mondani, a mesékből okulni lehet. Kérdés, össze tud-e állni, vagy sem?” – fejtette ki Alföldi Róbert.

Arról is beszélt, mit tapasztal, kik járnak manapság színházba: „Nagyon sokan és számos fiatal van köztük. Ez teljesen egyedi, talán a románoknál van még ilyen. Bárki bármit próbál elkövetni és ellehetetleníteni, akkor is járunk színházba!”

Azt is elárulta, a rengeteg külföldi fölkérés ellenére miért maradt itthon: „A világról, a társadalomról, a karácsonyi vacsorákról, a nagymamáddal való viszonyodról és bármi másról csak itthon tudsz beszélni, mert itt értik. Egy idegen országnak nem ismered a kultúráját, még ha ott dolgozol, akkor sem. Kulturális érdekesség tudsz maradni csupán. De zsigeri dolgot nem tudsz csinálni, mert nem élsz ott, másban nőttél föl, más a kultúrád. (…) De a zsigerit azzal is behelyettesíthetjük, hogy őszinte.”

A teljes interjú ITT érhető el.

Fotó: Alföldi Róbert a West Side Story próbáján / Szörényi Réka / Szegedi Nemzeti Színház