A Pilátus című film Szűcs nénivel sorra zsebeli be a díjakat itthon és külföldön. Az egyik legnépszerűbb díva, már nem az Operett színpadán csillogtatja tudását, átigazolt a Tháliába. Mondatok két színésznőről, két anyáról, a Nők Lapja Évszakokból.

A teljes interjú a Nők Lapja Évszakokban olvasható.
Nők Lapja Évszakok 2020.11.13 – 10,11,12,13,14,15,16,17. oldal

Hámori Ildikót Pilátusban nyújtott alakításáért díjazták itthon a IV. Hétdomb Fesztiválon, Milánóban a MIFF Awardson és a Femme International Filmfesztiválon Portóban. Szinetár Dóra szerint édesanyja igazán megérdemelte az elismerést. „Az is nagyon jó, hogy felfedezte a filmes szakma. Én régi színházi nézőjeként csodálkozom, hogy csak most.”

A kérdésre, volt-e az édesanyjának olyan szerepe, ami neki is fájt, azt felelte: „Amikor a saját édesanyámat nézem a színpadon, aki jól és tehetségesen játszik valami fájdalmasat, az nekem is fáj a nézőtéren. Mert ilyenkor nemcsak azt látom, hogy ő jó színésznő, hanem ismerem a fájdalmait, gyötrelmeit is, amelyekből építkezik, és tudom, azoktól jó, azoktól igazi. Ez kettős érzés.”

Arról szólva, hogy őket a Pilátus tanította-e másképp szeretni, Hámori Ildikó úgy nyilatkozott: „Nem. Egész életemben, a szavaimmal, a cselekedeteimmel azt közvetítettem, hogy másképp szeretek, mint a filmbeli Anna. Az én szüleim is voltak idősek és kiszolgáltatottak, de szerencsére én tőlük jól tanultam szeretni, és vissza tudtam adni, amit gyerekként kaptam.”

„Édesanyám, mióta én a világon vagyok, szerintem másképp él. Talán gejl, amit mondok, de nálunk a családi élet csodálatos. Amikor belépünk a kertünkbe, a házba, mindannyian átkapcsolunk, és attól kezdve a szó legjobb értelmében vett civil élet, jóféle létezés van. A gyerekekből ugyan nem lehet kikapcsolódni, de abból az ember nem is akar, az nem úgy fárasztó. A háztartás, a gyerekek sok jó feladatot adnak, amit élvezek. Persze tavasszal a karantén idején nem volt könnyű bezárva lenni egy amúgy csodálatosan okos és rettentően energikus hároméves gyerekkel, aki hol egyikünk, hol másikunk vérét szívta, de megpróbáltuk beosztani, hogy a nap különböző időszakaiban ki tartsa szóval” – mesélte Dóra.

Arról is beszélt, miért váltott az Operettszínházról a Tháliára, Szinetár Dóra elmondta: „A Thália művészeti vezetője, Schell Judit megkeresett egy olyan ajánlattal, amelyre nem lehetett nemet mondani. Azt éreztem, a legjobb pillanatban talált meg. (…) Mi a Tháliában most mutattuk be az Illatszertár című csodaszép, békebeli darabot. Nagyon édes történet, nem véletlenül készült belőle több hollywoodi film is. Balázs kisasszony remek szerep, élmény átengedni magamon. Itt most szinte csak az arcom és a hangom az eszközeim, élvezem megtapasztalni a kimondott szó erejét, megmutatni, volt idő, amikor számított, mit és hogyan mond az ember. Remek partnerekkel léphetek én is színpadra, ami külön öröm. (…) Énekelek most is sokat, például Máté Péter-, Cserháti Zsuzsa-emlékkoncerten. De én vagyok Dés László Legyen úgy koncertturnéjának vendége is, rendszeresen fellépek a Budapest Klezmer Banddel és a József Attila Színház musicaljében, a 9-től 5-ig-ben, ahol nagyon komoly énekelnivalóm van.”

A járványról szólva Szinetár Dóra elmondta, egyáltalán nem fél és nem csak azért, mert férjével Makranczi Zalánnal már átestek a víruson októberben: „3 napig fáradtak voltunk, és nekem elment kicsit a szaglásom. Ennyi. Betartottuk a tíznapos karantént, nem adtuk tovább, és mindenki köszöni, jól van. Egyébként hiszek a gondolat teremtő erejében, és károsnak tartom az idősek riogatását.”

„Mi sem pánikolunk, inkább megelőzünk. Sok vitamint eszünk, mozgunk, épen tartjuk a testünket és a lelkünket. Vigyázunk magunkra, amennyire egyébként is, de nem vagyunk hajlandóak rettegni” – mesélte Hámori Ildikó.

 A teljes interjú a Nők Lapja Évszakokban olvasható.
Nők Lapja Évszakok 2020.11.13 – 10,11,12,13,14,15,16,17. oldal