„Az a tét, hogy a tanszabadság megmarad-e” – Csernai Mihály és Zsille Sára az SZFE ügyéről
2020. október 12., hétfő 06:16
A Magyar Narancs Csernai Mihály, az SZFE HÖK elnököt, és Zsille Sárát kérdezte az SZFE ügyéről.
Elsőként Zalán János és Novák Emil illegitim kinevezéséről beszélt a két hallgató, majd az új kancellárról, végül arról, hogy miért nem engednek be senkit az épületbe: „Nekünk nem nagyon van miből engedni, mert az a tét, hogy a tanszabadság, a tanítás és a tanulás szabadsága megmarad-e vagy nem. Ha azt mondanánk, hogy jó, beengedjük ezeket az embereket, akkor voltaképpen erről mondanánk le, de erről nem szeretnénk, nem áll módunkban. Küzdünk az igazunkért, amíg lehet. Még csak nem is a kuratóriumnak kell lépéseket tennie, nekünk a minisztériummal van dolgunk. A minisztériumnak kellene valamit tennie, csakhogy stílusosan kihátrál a helyzetből. Az alapítvány alapítói jogai egyelőre a minisztériumnál vannak. Így övé a jog, hogy ezt a teljes káoszt, a kialakult patthelyzetet kezelni tudja.” – mondta Csernai Mihály.
„Azt látjuk, október 8-tól valószínűleg fel kell készülnünk arra, hogy egyre többen próbálnak majd meg bejutni az épületbe. Nagyon fontos pillanatához érkeztünk az egyetemfoglalásnak” – mondta Csernai Mihály az elkövetkező időszakkal kapcsolatos várakozásokról.
Zsille Sára pedig kérdésre válaszolva hozzátette, fel vannak készülve arra is, ha esetleg „radikálisabban” lép majd fel a kuratórium a blokádot folytató egyetemistákkal szemben.
„Nem tudok elképzelni olyan szituációt, hogy az alapfelépítés így marad, a kuratórium itt marad, az alapdokumentumok változatlanok lesznek, ilyen-olyan tervekkel, kinevezett személyekkel, és akkor egyszer csak varázsütésre el fog indulni az egyetem működése”
– magyarázta Csernai. Szerinte a döntéshozóknak egy ponton muszáj belátniuk, hogy meg kell hallgatniuk a másik felet és nem „hatalomátvételi szempontból mindent bekebelezve előállni, hanem alapvető döntések előtt tárgyalni kellene”.
Elmondták, a hallgatók szemében a tárgyalópartner továbbra sem az egyetemet fenntartó kuratórium, hanem a miniszter, aki őket kinevezte, és továbbra is gyakorolja a fenntartó alapítány alapítói jogait.
„Fontos kiemelni, hogy nem személyekről szól ez az ügy. Nem azért nem beszélgetünk Vidnyánszky Attilával mert Vidnyánszky Attilával szakmailag van problémánk, hanem mert egy antidemokratikusan, illegitim módon kinevezett kuratórium elnökével nincs miről beszélnünk. Ezzel a pozícióval nincs dolgunk” – mondta Csernai Mihály.
A két hallgató arról is beszélt, hogyan viszonyul a tiltakozásukhoz a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
„Furcsa, olyan, mintha azért nem állna ki mellettünk a HÖOK, azért nem adna ki közleményt, mert vannak egyetemek, amelyek nem álltak ki mellettünk, és mintha félnének, ha a kiállásukról biztosítanak minket, akkor kirekesztik a mozgalmunk, akcióink ellenzőit. Csakhogy egy érdekvédelmi szervezetnek el kell tudnia dönteni, mi mellett áll ki” – magyarázta a színművészeti hallgatói önkormányzatának elnöke.
Azt is hozzátette: „Az egész egyetemfoglalás, az, hogy elfoglaltuk az intézményt, nem pusztán annak a kifejezése, hogy a vezetők kinevezésének ezt a módját nem tartjuk elfogadhatónak, hanem óriási lehetőség arra, hogy az oktatásunkról szóló kérdéseket feltegyük, olyan reformokat találjunk ki és valósítsunk meg, mint ez a tanköztársasági forma. A hallgatóság évről évre ráérez annak a fontosságára, hogy alapvető oktatási dolgokról, fontos beszélni: hogyan működik az egyetem, milyenek a kurzusok. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy milyen típusú változások történtek kívülről, mesterségesen, milyen beavatkozás érte az egyetemet. Ez most lehetőség arra, hogy mindkét dologra reagáljunk, beszéljünk az oktatásról és elkezdjük a minket ért jogsérelmet is tematizálni. Ez az egész ügy nem csak a művészetoktatásról, nem csak a színház- és filmművészetről, a kultúráról szól, sokkal inkább a felsőoktatást érintő kérdés”.