Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője a Magyar Narancsnak nyilatkozott az egyetemek helyzetéről.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
Nagy nemzetközi háttérhatalom hergeli Vidnyánszky Attila szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) elfoglaló diákokat. A hallgatók azonban universitasuk évszázados hagyományon alapuló autonómiáját védik. A jogtudós ívet húz múlt és jelen között.
A kérdésre, mikorra tehető a mai típusú egyetemi autonómia intézményesülése, Fleck Zoltán elmonda: “Az egyetemi autonómia azon kevés vívmányok egyike, amely nem a modern társadalom, nem a francia forradalom, s nem is a felvilágosodás szülötte. Sokkal korábbi, 12-13. századi fejlemény, az első középkori egyetemek, az universitasok autonómia-gyökereiből eredeztethető. A bolognai egyetem alapításától számítható ez az időszak, ahol az autonómiának az volt a jelentősége, hogy az uralkodó hatalmakkal szemben megvédje a szellemnek, az oktatásnak a szabadságát, a filozófiát, és a különböző hivatások, köztük a jogászat is bemenekültek e bástya mögé. Az egyetemek azóta is menedékhelyei a szabad gondolkodásnak, az állami vagy ideológiai hatalommal szemben is.”
Arról szólva, hogy a tanítói-tanulói közösségekből alakultak ki az egyetemek, úgy fogalmazott: “Ez az universitas gondolat őrzője. A rektor, a dékán, a többi oktató, illetve az összes hallgató egyaránt egyetemi polgár. Köztársaság az államon belül. Amikor most a színművészeti egyetemen azt mondják, tanköztársaságot alkotnak, visszatérnek az universitas ezen eszméjéhez. Egyetemi polgárokként egyenrangúak a tanárok és a diákok, a fórumaikon is így viselkednek. Az egyetemfoglaláshoz az oktatók a saját eszközeikkel csatlakoztak az egyetem autonómiájának megőrzése érdekében egy külső, a szabadságot nem tisztelő hatalommal szemben.”
A felvetésre, miszerint az SZFE oktatóinak a részvétele munkajogi státuszuknak megfelelően úgy nyilvánul meg, hogy az egyetem dolgozóiként sztrájkot hirdettek, úgy reagált: “Megjegyzem: az átalakulással a közalkalmazotti státusz is elvész. Ez ellen is tiltakoznak, és a többi egyetemnek is kellene. Az SZFE a hatodik egyetem, amelyet kiszerveznek alapítványba, amelynek átadják az eddig az államot illető jogokat és kötelezettségeket.”
Arról szólva, hogy az SZFE kuratóriuma kiüresítette a szenátus tevékenységét, elmondta: “Az szmsz (működési szabályzat) valódi státusza a lényeges. Elvileg az alapítvány is meghatározhatja, de itt mégiscsak az egyetemi polgárok jogairól és kötelezettségeiről van szó. Ez a szervezet alkotmánya. Ha nem választott testületek alkotják meg, akkor annak a legitimitása erősen kétséges. Az SZFE-t azonban lerohanták, a szenátustól minden jogot megvontak. Ezzel átléptek egy határt. Ha az európai egyetemi eszméből indulunk ki, akkor nem mondhatunk mást: az egyetem szabad hely, menedékhely, s ennek elengedhetetlen része az önkormányzás. Ahol ez nincs, az lehet politechnikum, lehet gimnázium, lehet állami tanfolyam, sok minden más. Egyetem azonban nem” – fejtette ki a szakember.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.