A Kaposvári Egyetem képviseletében Kéri Kitty színművész, az egyetem Színházi Intézetének igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem képviseletében Novák Eszter rendező, az egyetem oktatási rektorhelyettese beszélgetett Gulyás Mártonnal a Partizán POSZT keretében.

A két színházi szakember elsőként a pandémia hatásáról beszélt, elmesélték, miként zajlott a képzés a karantén időszakában.

Majd Novák Eszter számolt be a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tervezett modellváltásról.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) működésének változásáról május 26-án nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az átalakítást úgy indokolva: „Az intézmény társadalmi-gazdasági környezete és a felsőoktatás ágazati irányítása olyan kihívásokat támaszt, amely csak egy korszerűbb működési modellben valósítható meg. Az átszervezéssel az intézmény képes lehet saját minőségelvárásainak, és a piaci környezet elvárásainak megfelelő feladatellátásra. A törvénytervezet célja, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem hazai és nemzetközi szinten elismert tudásközpont szerepe tovább erősödjön, és a jövőben olyan együttműködésekre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra fejlődését is biztosítja.”

Novák Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy sok múlhat az alapító okiraton. Egyelőre kérdéses, a rektort nyílt pályázaton fogják-e megválasztani, mert a törvényi környezet azt is megengedi, hogy az az 5 tagú – jelenleg ismeretlen személyekből álló – kuratórium ettől eltekintsen és kinevezze azt, akit ő szeretne. „Az alapítványi modell sok kérdést vet fel, nagyon tágan értelmezhető az alapítványi környezet. (…) Iszonyatos pánikot kelt bennünk az, hogy sürgetik a modellváltást, mert világos, hogy minél rövidebb az idő, annál kevésbé valószínű, hogy komoly tárgyalások fognak zajlani. Másrészt talán nem túlzás azt mondani, hogy ez ügyben a kormányzati kommunikáció nem volt szerencsés, hiszen az ott implicit és explicit megjelenő érvrendszer középpontjában és a vita lezárásában egy nagy dorgálás állt. Ettől nem nagyon lehet eltekinteni, nem lehet azt gondolni, hogy a modellváltás sürgetésének ehhez nincs köze” – fejtette ki Novák Eszter.

A kérdésre, van-e szükség Magyarországon két hasonló profilú oktatási intézményre, Kéri Kitty elmondta: „Vannak eltérések és vannak hasonlóságok. A miénk egy fiatal, pici egyetem, egy zárt egyetem, kicsit másfajta a képzési módszer, hiszen Kaposváron duális képzés zajlik, ami azt jelenti, hogy a színészosztályokhoz csatlakozik egy színház, ahol a diákok a harmadik és negyedik évben gyakorlatukat tölthetik”. Kéri Kitty kifejtette, hogy a Kaposváron végzett diákok 95-99 százaléka jut szerződéshez és úgy vélte, a jelentkezők száma is indokolja, hogy két színházi egyetem legyen. Szerinte ez a két intézménynek is jó, „kell hogy tartsák egymással az iramot, kell egyfajta versenyképesség”, és mivel a színházi élet főváros központú, erősíteni kell a vidéki színházi szférát, amiben a kaposváriak is közreműködnek. Utalt bizonyos bábszínházakra, amelyektől az a visszajelzés érkezett, hogy pl. a Színművészetin végző bábművészek nem töltik fel a társulatokat.

Ennek kapcsán Novák Eszter elmondta, 5 évente indul bábszínész képzés és diákjaik bizony szép számmal mennek vidékre. Arról is beszélt, hogy éppen a kaposvári képzés indulásával csökkent a vidéki színházak érdeklődése a Színművészetis diákok iránt, akik ettől függetlenül, ha csak lehet, szívesen vállalnak munkát vidéken.

Kéri Kitty azt is elmondta, nagyon mesterfüggőnek tartja az oktatást, sok múlik azon, ki az osztályfőnök.

Ennek kapcsán Novák Eszter arra is emlékeztetett, noha az osztályfőnökök tanmenetet megtöltő gondolatai nagyon meghatározzák a képzéseket, mindkét egyetemnek van egy akkreditációs anyaga, amihez igazodik, ez pedig ugyanaz az anyag, amin a bolognai rendszerre való átállás idején a Színművészeti tanárai másfél évet dolgoztak. (Ezt vette át egy az egyben a Kaposvári Egyetem.) Novák szerint amiben erősen különbözhet a két egyetem az például az, hogy a Színművészetin magasabb óraszámban tanítanak készség tantárgyakat, több tehát az énekóra, a korrepetíció, a mozgásóra, stb.

Novák Eszter azt is elárulta, amikor anno Babarczy Lászlóék elindították a kaposvári képzést, nem tartotta jó ötletnek, úgy gondolta, túl kicsi ország vagyunk ahhoz, hogy két egyetemi szintű színészképzésünk legyen. De most már nem kérdés, hogy olyan nagy az egyes színházi műfajok és a szakok közt az átjárás, hogy aki színészképzésben részesül, bárhol elhelyezkedhet, ahol igény van a munkájára.

Kérdésre válaszolvaNovák Eszter hozzátette, egyszerűen jobb helyzetben van egy olyan egyetem, amelynek a Nemzeti Színház igazgatója a rektorhelyettese, mint egy olyan egyetem, amelynek nincs kinevezett rektora. (Noha Upor László rektorhelyettest az egyetem szenátusa már megválasztotta rektornak, kinevezésre nem került sor.) „A Színház- és Filmművészeti Egyetem meggyengült helyzetben van, megtépázott a hírneve, sokat tettek a nem szakmapolitikusok azért, hogy ez így legyen. (…) Az utóbbi időben az egész színházi szakma megítélése meggyengült, ez egyformán érint bennünket” – fejtette ki Novák Eszter.