A WMN szerzője többek közt Bach Katát, a Vígszínház színészét kérdezte arról, hogy miként alkalmazkodott a járvány okozta krízishez, hogyan találta meg a lelki békét a számukra a foglalkozásuk jellegénél fogva különösen bénító helyzetben.
Bach Kata színésznő, a társa, Wunderlich József színűvész szép csendben valóságos paradicsomot varázsoltak házuk elhanyagolt kertjéből, ahol szinte már fű se nőtt.
„Nekünk az egy baromi bonyolult időszak, amely egyszerre kezdődött az Eszenyi Enikő körüli botránnyal. Így nagyjából az első másfél hétben sokkos állapotban voltunk.
Aztán mi is elkezdtünk a saját életünkre fókuszálni” – mesélte Kata.
A kérdésre, szerinte hogyan tudunk ráhangolódni azokra a helyzetekre, amikor az élet nem tartja magát a tervhez, kifejtette: „Segít a befelé fordulás, például a kollégáimmal elkezdtünk Weöres Sándorral meg Fodor Ákossal foglalkozni, haikukkal például, amik a lélek felé viszik a figyelmet. Ahogy egyébként minden válsághelyzetben, az ember elkezdi saját magát újrafogalmazni, újra letenni az alapköveket.
A jövőről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha a múltunk lenne, várjuk, hogy majd visszaáll minden a rendes kerékvágásba, és az lesz, ami volt. Szerintem nagyon sok minden meg fog változni.
A karanténlétben nekem nem kell sok mindenről lemondanom, mert már két éve erről az egyszerűsítésről szól az életem: nagyon hasonlóan a »zero waste« alapelveihez élünk itthon a férjemmel. Ez igazából egy életmódváltás. Például előre meg kell tervezned, hogy mit fogsz enni, hogy minél kevesebbet dobj ki abból, amit megvásároltál. Újrahasznosítunk egy csomó mindent, és két komposztálót is telepítettünk a kertben, amiknek a használatára szerencsére a szomszédok is rákaptak. A kert, amivel most nagyon sokat foglalkozunk, óriási örömet jelent, lekötjük vele az energiáinkat, és kreatívan alkotunk is benne.”
Arról is beszélt, hogy látja, mi az, amit tanultunk magunkról az utóbbi időben: „Megerősödött bennem annak a tudása, hogy mire van szükségem: fontos nekem, hogy értsem a világot magam körül, és azzal foglalkozzam, amire hatásom van. Arra törekszem, hogy megteremtsem ennek az állapotnak a feltételeit, például megszűrten olvasok híreket.
Most nagyon hiányoznak a személyes találkozások, ezért ezek egyre inkább felértékelődnek. Nagyon várom már, hogy végre játszhassunk. Tudom, hogy mekkora energiákat szabadít fel az, amikor együtt lehetnek az emberek és megélhetnek egy igazi közösségi élményt.
A járvány után ez sokkal értékesebb lesz mindenkinek” – vélekedett a színésznő.
A teljes írást, amelyben megszólal Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője és Rapkai Renáta, a Két Szerecsen Bisztró és Kávéház üzletvezetője is itt olvashatják.